Free Essay

Alternatív Hitelszolgáltatások Megjelenése Magyarország Fogyasztói Hitelpiacán

In: Business and Management

Submitted By holleau
Words 22739
Pages 91
Budapesti Mőszaki Fıiskola Keleti Károly Gazdasági Fıiskolai Kar

Alternatív hitelszolgáltatások megjelenése Magyarország fogyasztói hitelpiacán

Budapest 2009

0

Tartalomjegyzék
Bevezetés..........................................................................................................................3 1 Fogyasztói hitelszolgáltatások ...............................................................................4 1.1 A fogyasztói hitelnyújtás, mint pénzügyi mővelet ....................................... 4 1.1.1 A hitelügyletben résztvevı természetes, és jogi személyek ..................... 4 1.1.2 A hitelfelvétel célja, az anyagi támogatás jellege..................................... 5 1.1.3 A hitel törlesztése...................................................................................... 5 1.1.4 A hitel biztosítékai .................................................................................... 7 1.2 A fogyasztói hitelnyújtás, mint szolgáltatás ................................................. 8 1.3 A fogyasztói hitel, mint a pénzügyi közvetítırendszer eszköze .................. 9 1.3.1 Hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi szolgáltató intézmények ............... 12 1.3.2 Hitel, és kockázat .................................................................................... 13 1.4 A hitel, mint a pénzteremtés eszköze .......................................................... 14 1.4.1 Hitelpénz teremtésére alkalmas gazdasági szereplık ............................. 14 1.4.2 Az alapvetı pénzteremtı mőveletek....................................................... 14 1.4.3 A pénzteremtı mőveletek jegybanki szabályozása ................................ 15 1.4.4 A pénzteremtés jogi szabályozása .......................................................... 15 1.5 A fogyasztói hitel, mint szükséglet............................................................... 16 2 Pénzügyi kirekesztettség ...................................................................................... 19 2.1 Alapvetı pénzügyi szolgáltatások................................................................ 19 2.1.1 Pénzforgalmi szolgáltatások ................................................................... 19 2.1.2 Megtakarítások........................................................................................ 20 2.1.3 Hitelfelvétel ............................................................................................ 20 2.1.4 Megfelelı pénzügyi szolgáltatások......................................................... 21 2.2 Pénzügyileg kirekesztettség meghatározása ............................................... 21 2.2.1 Vezetı, és alternatív pénzügyi szolgáltatók............................................ 22 2.2.2 A pénzügyi kirekesztettség elemzése ..................................................... 22 2.2.3 A pénzügyileg kirekesztettek köre.......................................................... 24 2.2.4 Összefoglalás .......................................................................................... 28 3 A pénzügyi válság ................................................................................................. 29 3.1 A pénzügyi válság kialakulása Amerikában .............................................. 29 3.1.1 A hitelezési verseny erısödése. .............................................................. 30 3.1.2 A másodrendő jelzáloghitelezés megjelenése......................................... 31 3.1.3 Rablóhitelek ............................................................................................ 32 3.1.4 Pénzügyi konvergencia ........................................................................... 32 3.1.5 A hitelminısítı intézmények szerepe ..................................................... 35 3.2 A pénzügyi válság kitörése. .......................................................................... 36 3.3 A pénzügyi válság terjedése Európában..................................................... 38 3.4 A pénzügyi válság Magyarországon............................................................ 40 3.4.1 A nem pénzügyi vállalatok helyzete Magyarországon. .......................... 45 3.4.2 A fogyasztók helyzete Magyarországon................................................. 45 3.4.3 Gazdasági visszacsatolások. ................................................................... 46 3.4.4 Állami segítségnyújtás ............................................................................ 47 3.4.5 Társadalmi visszacsatolások ................................................................... 47 3.4.6 Összefoglalás .......................................................................................... 48 4 Az alternatív, fogyasztói hitelszolgáltatások megjelenése................................. 49

1

4.1 Az alternatív hitelpiac keresleti aktivitásának alapvetı okai....................49 4.2 Az alternatív hitelpiac kínálati aktivitásának alapvetı okai.....................51 4.3 Az alternatív hitelszolgáltatások keresletét befolyásoló tényezık ............52 4.3.1 A vezetı hitelszolgáltatások kínálatát befolyásoló tényezık ..................52 4.3.2 A hitelezésbıl kirekesztettek körét befolyásoló tényezık ......................52 4.4 Az alternatív hitelpiac keresletének vizsgálata a vezetı hitelszolgáltatók kínálatának elemzésével............................................................................................53 4.4.1 Személyi feltételek ..................................................................................53 4.4.2 Jövedelmi feltételek.................................................................................55 4.4.3 Egyéb feltételek.......................................................................................56 4.4.4 Lakáshitelek egyéni feltételei..................................................................57 4.4.5 Személyi kölcsönök egyéni feltételei ......................................................58 4.4.6 Folyószámla hitelkeretek egyéni feltételei ..............................................59 4.4.7 Összefoglalás...........................................................................................60 5 A fogyasztói hitelek piacán megjelenı alternatív szolgáltatások......................61 5.1 Vezetı hitelintézetek az alternatív piacon – Kereskedelmi, profit orientált ....62 5.1.1 Jelzáloghitelek .........................................................................................62 5.1.2 Folyószámlahitelek..................................................................................63 5.1.3 Állami támogatás.....................................................................................64 5.1.4 Alapítványi partnerkapcsolatok...............................................................64 5.1.5 Kiskereskedelmi partnerkapcsolatok.......................................................65 Záloghitelezı pénzügyi vállalkozások – Kereskedelmi, profit orientált ...........65 5.2 5.2.1 Ingatlan fedezető hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások ..........................66 5.2.2 Gépjármő fedezető hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások .......................67 5.2.3 Kézizálog fedezető hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások .......................68 5.2.4 A záloghitelezık növekedési potenciája .................................................70 5.3 Lízingfinanszírozó pénzügyi vállalkozások – Kereskedelmi, profit orientált.. 70 5.3.1 Ingatlanlízing...........................................................................................70 5.3.2 Gépjármőlízing........................................................................................71 5.3.3 A lízingfinanszírozók növekedési potenciája..........................................72 5.4 Gyorskölcsönzı pénzügyi vállalkozások – Kereskedelmi, profit orientált .......73 5.5 Hitelközvetítık, ügynökök, tanácsadók – Kereskedelmi, profit orientált......... 75 5.6 Szövetkezeti hitelintézetek – Kereskedelmi, társadalom orientált .....................77 5.6.1 Takarékszövetkezetek .............................................................................78 5.6.2 Hitelszövetkezetek ..................................................................................79 5.6.3 A szövetkezeti hitelintézetek növekedési potenciája. .............................80 5.7 Csoportos hitelezés – Kereskedelmi, társadalom orientált, és non profit ................ 80 5.7.1 Mikrohitel Zrt. .........................................................................................80 5.7.2 Esélykassza..............................................................................................81 5.7.3 A csoportos hitelezés növekedési potenciája ..........................................81 5.8 Diákhitel – Non profit ...................................................................................82 5.9 NOBA – Non profit .......................................................................................84 5.9.1 A NOBA mőködése. ...............................................................................84 5.9.2 A NOBA feltételei, és konstrukciói. .......................................................85 5.9.3 A NOBA növekedési potenciája. ............................................................87 Összegzés........................................................................................................................88 Irodalomjegyzék............................................................................................................89

2

Bevezetés
Tanulmányaim alatt két és fél évig dolgoztam egy magyar középbank kihelyezett hitelügyintézıjeként, napi feladataim közé tartozott az ügyfelekkel való kapcsolattartás, és igényeiknek felmérése. Figyelemmel követhettem, hogy képviselt intézményem mikor, milyen személyeket tartott érdemesnek szolgáltatásai igénybevételére, s hogy feltételei a hirdetményekben meg nem jelenı módon, miként szigorodtak a 2009-es évben. Munkám során sok ember pénzintézetekrıl alkotott véleményét

megismerhettem, illetve az ı elmondásuk alapján keltették fel érdeklıdésemet a közismert hitelszolgáltatók által elutasított személyek lehetıségei. Dolgozatom célja, a kevésbé közismert, vagy másodlagos szerepet betöltı alternatív hitellehetıségek piacának vizsgálata, és az ott jelenlévı intézmények lehetıségeinek, jövıképének elemzése. Ennek elsı lépéseként megpróbálom bemutatni a

hitelszolgáltatások sajátosságait, melyek meghatározzák a hitelpiac mőködésének mozgatórugóit. A továbbiakban az Európai Bizottság, Financial Services Provision, and Prevention of Financial Exclusion címő tanulmánya alapján keresem az alternatív kereslet kiváltó okait, illetve a De Larosiere jelentésre támaszkodva vizsgálom az elmúlt három évben kibontakozó pénzügyi válság hatását a hitelpiacokra. Végül a piacvezetı pénzintézetek jelenlegi kínálata, és a korábban meghatározott keresleti tényezık alapján megpróbálom minél teljesebben felsorolni az alternatív hitelfelvételi lehetıségeket kínáló intézményeket, illetve kitérek a magánszemélyektıl legálisan, hivatalosan, és szervezett formában felvehetı hitel lehetıségének kuriózumára.

3

1 Fogyasztói hitelszolgáltatások
A hitel közismert fogalom, mely lassan mindennapjaink részévé vált. Terveink, céljaink megvalósításának lehetséges eszköze, s a gazdaság egyik mozgatórugója. Mégis nehéz egy-két mondatban összefoglalni a fogyasztói hitelszolgáltatások lényegét, hisz valójában igen összetett jelenséget takarnak, melyet érdemes több szemszögbıl megközelítenünk: 1.1 A fogyasztói hitelnyújtás, mint pénzügyi mővelet

A hitelnyújtás, mint pénzügyi mővelet során a hitelezı anyagi jellegő támogatást nyújt adósának, minek ellenértékét szerzıdésben meghatározott idıben, és módon kell számára törleszteni. A hitelnyújtási mővelet jellemezhetı a résztvevı személyek, a megvalósuló anyagi támogatás jellege, annak törlesztése, és biztosítékai alapján. (PSZAF, 2009) 1.1.1 A hitelügyletben résztvevı természetes, és jogi személyek

Hitelezı, azaz anyagi támogatást nyújtó fél lehet bármely gazdasági szereplı, de üzletszerően, ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - elıre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenységként csak a PSZÁF engedélyével rendelkezı pénzügyi intézmény nyújthat hitelt1. A fogyasztói hitelek esetében adósnak nevezik a hitelt felvevı természetes személyt, elsıdlegesen ı felelıs a tartozás megtérítéséért. Amennyiben a felek megállapodása szerint a hitelbıl más személy is részesül, úgy ıt is az adóssal megegyezı felelısség terheli a hitel visszafizetéséért, s adóstársként szerepel a szerzıdésben. Általában az adós házastársát vagy élettársát szokták adóstársként elfogadni. A kezes vállalja, hogy a fıadós nem teljesítése esetén maga törleszti a fıadós kötelezettségét. Megtagadhatja a teljesítést, míg a tartozás bizonyítottan nem behajtható az adóstól, vagy az ıt megelızı kezesektıl. Éppen ezért a pénzintézetek már csak
1

1996. évi CXII. Törvény 3. § (1), és 4. § (2)

4

készfizetı kezességet fogadnak el, ebben az esetben ugyanis a fıadós elsı nem teljesítése után a hitelezı bármelyik kötelezettıl követelheti az egész tartozást. Amennyiben a fıadós tartozását a kezes törleszti, úgy megtérítési igénnyel élhet az adós felé, jogi szempontból a hitelezı helyébe lép. Fogyasztói hitelek esetében kezes természetes személy, vagy pénzügyi intézmény lehet. 1.1.2 A hitelfelvétel célja, az anyagi támogatás jellege

Elıre meghatározott célú lakossági hitelek lehetnek a lakáshitelek, áruhitelek, adósságrendezı hitelek, gépjármő vásárlási hitelek, utazási kölcsönök. Általában kedvezıbb feltételekkel lehet hozzájutni az ilyen hitelekhez, hiszen nagy teret biztosítanak a hitelezınek kockázata csökkentésére. A vásárolt vagyontárgyakra nem ritkán zálogjogot, vagy nem teljesítés esetén érvényesíthetı vételi jogot kötnek ki. Más hitelezık pedig csak a velük leszerzıdött vállalatok termékeit hajlandóak

megfinanszírozni, s az ezen csatornán kapott jutalékaik növelik meg kockázatvállalási hajlandóságukat. Mindegyik esetben készpénzkímélı módon történik a választott termék, vagy szolgáltatás megvásárlása. Szabad felhasználású hitel esetében, a hitelezı nem köti meg az adós rendelkezésére bocsátott kölcsön felhasználási módját. A hitelösszeget általában a folyósító hitelintézet egy, az adós nevére létrehozott saját folyószámlán teszi elérhetıvé, ahonnan további költségek megfizetésével utalható át más pénzintézethez, vagy vehetı fel készpénzben. 1.1.3 A hitel törlesztése

A hitelezı kockázatot vállal a hitelnyújtás folyamán, hisz nem biztos, hogy visszakapja a kölcsönadott összeget, illetve elesik annak a hitel futamideje alatt történı szabad felhasználási, és befektetési jogától. E mellett kevés hitelnyújtó gazdálkodik kizárólag saját vagyonából, forrásaikat a pénzügyi piacokon szerzik be, minek ellenértékét nekik is meg kell fizetniük. A vállalt kockázat, és a hitelösszeg „piaci árának” ellensúlyozására, az adós tartozásának bizonyos százalékában meghatározott kamatot fizet a törlesztési idıszak alatt. Az adós kamatfizetési kötelezettségét a törvény is elıírja (PSZAF, 2009)

5

Törlesztési periódusnak nevezik azt az idıintervallumot, mely elteltével az adósnak törlesztenie kell hitelének egy részletét. A befizetett törlesztésbıl levonják az adott idıszakra esedékes kamatot, s a fennmaradó pénzösszeggel csökkentik az adós tıketartozását. Ez a folyamat addig ismétlıdik, míg az adós tartozását végleg ki nem egyenlíti. Amennyiben a szerzıdésben szerepel, úgy a hitelezı megtéríttetheti adósával egyéb, a hitelnyújtással kapcsolatban álló költségeit is. Ezek a bírálati, kezelési, folyósítási, és egyéb járulékos költségek, melyek a törlesztı részleten felüli terhet jelentenek az adós számára. A csupán kezelési költséggel terhelt, vagy a szerzıdéskötéskor rögzített kamatozású hitelek fix törlesztésőek, s jellemzıen kisebb összegek, rövid távú kölcsönzésére vonatkoznak. A komolyabb kockázatot jelentı, több éves futamidejő, és nagy összegő kölcsönök általában változó kamatozásúak, azaz a hitelezı az alkalmazott kamatlábat meghatározott idıközönként, egy a pénzpiac változásait jellemzı mutató -ilyen mutató lehet a jegybanki alapkamat, vagy a Budapesti Bankközi Forint Hitel Kamatláb, más néven BUBOR- alapján módosítja. Fontos még megemlíteni az un. devizahiteleket, melyek annyiban különböznek az elıbbi hitelektıl, hogy más ország fizetıeszköze szolgál elszámolásuk alapjául. Amennyiben e devizában felvett hitel anyaországának jegybanki, illetve bankközi alapkamata kedvezıbb a hazainál, úgy a hitelnyújtó kedvezıbben jut hozzá az említett, forrásoz, s így csábítóbb feltételekkel kínálhatja devizán alapuló hitelét. Veszélye abban rejlik, hogy az elszámolás is devizában történik, így minden törlesztéskor az adósnak „devizát kell vásárolnia”, amit a hitelnyújtó pénzintézet természetesen elvégez helyette. Ennek viszont következménye, hogy az adós által a hazai pénznemben fizetett törlesztı részlet érzékennyé válik a hazai fizetıeszköz és a vásárolt deviza árfolyamára. Az alacsony alapkamattal rendelkezı országok -például a japán yen- devizájának árfolyamát pedig igencsak megemelheti az adott pénznemben eladósodottak által felduzzasztott kereslet. Egyszeri hitelnyújtás esetén szerzıdésben foglalt futamidı határozza meg a törlesztés idıtartamát, melyet a felek közös megegyezéssel módosíthatnak. Folyamatosan rendelkezésre álló hitelkeretet biztosítanak a hitelkártyák, és a folyószámla hitelkeretek. Ezek az un. rulírozó hitelek lehetıvé teszik, hogy egy meghatározott kereten belül az

6

ügyfél szabadon használhassa a hitelezı pénzét, s jóváírt tıketörlesztését szükség esetén ismételten felvehesse hitelként. 1.1.4 A hitel biztosítékai

Fedezet nélküli hiteleknek, vagy közismertebb nevükön személyi kölcsönöknek nevezik azokat a hiteleket, melynek egyetlen biztosítéka az adós jövedelme, s jelenlegi vagyoni helyzete. Mivel a biztosítékok csökkentik a hitelezı által vállalt kockázatot, így kedvezıbb kamatozás mellett érhetıek el a fedezetet megkövetelı hitelek. Nagyobb összegő hitelek esetén a hitelnyújtó egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozatot kérhet ügyfelétıl, mely nemfizetése, vagy a szerzıdés egyéb azonnali hatályú felmondása esetén polgári peres eljárás nélkül, azonnali végrehajtást tesz lehetıvé. (Holly, 2009) Személyi biztosítéknak számít az adóstárs, vagy a készfizetı kezes bevonása, kik törlesztik az adós kötelezettségeit, nemfizetése esetén. Hasonló kötelezettségekkel vállalhat garanciát pénzügyi intézmény, vagy maga az állam is. Zálog bevonásával is biztosítható a kölcsön, melybıl az adós nemfizetése esetén kielégíthetı a hitelezı követelése. Jelzálog esetében a fedezetül szolgáló ingó, vagy ingatlan vagyontárgy az eredeti tulajdonosánál marad, tehát a zálogba vétel csak jogilag történik meg. A kézizálogoknál pedig valóban megtörténik a fedezet átadása, a jogosult számára. Ez utóbbiak különleges fajtája a Lombard hitel, minek fedezete forgalomképes értékpapír, vagy bankszámlán lekötött pénzösszeg lehet. Lízingügylet során a hitelezı, más néven a lízingbeadó vállalja, hogy a hitelcélnak megfelelı eszközt megvásárolja, és használati jogát díjfizetés ellenében átengedi a lízingbe vevınek. Két típusa létezik, pénzügyi lízing esetében a lízingelt eszköz tulajdonjoga az utolsó lízingdíj megfizetésével a lízingbe vevı tulajdonába kerül, míg az operatív lízing során mindvégig a finanszírozó tulajdonában marad, aki a futamidı lejártával újra lízingbe adhatja, vagy tovább értékesítheti azt. Vételi (opciós) jog kikötésével a hitelezınek lehetısége van az általa nyújtott kölcsönbıl megszerzett termék -akár elıre meghatározott töredék áron való-

7

megvásárlására, amennyiben az adós nem fizeti ki számára a meghatározott törlesztı részletet. 1.2 A fogyasztói hitelnyújtás, mint szolgáltatás

A hitelezési tevékenység speciális szolgáltatás. Markánsan megmutatkoznak benne a szolgáltatások alapvetı jellegzetességei, melyek megindokolják az ügyfelek, és a hitelezı közötti bizalom kitüntetett szerepét. (Kiss, 2003) A hitelnyújtás eredménye nem fizikai jellegő, mégis értékkel bír az ügyfél számára. Egy bankszámlán jóváírt pénzösszeg, vagy a hitelezıtıl kapott bankjegyek önmagukban nem képviselnek értéket, de az általuk nyújtott lehetıség az áhított javak megszerzésére érezteti az adóssal a szolgáltatás hasznosságát. Ebbıl ered a hitelezés elsı fontos problémája: érzékelt hasznossága csak a hitelnyújtás után, az általa megszerzett javak, és a törlesztés miatt késıbb tapasztalt terhek függvényeként realizálható. A hitel elválaszthatatlan az adóstól, a szolgáltatás teljesítése során a hitelezı, és az adós kölcsönösen függ egymástól. Bármelyikük követ el akarva – akaratlanul hibát, az azonnal, és közvetlenül kihat a másik félre is. A vitás esetek csak közös együttmőködéssel oldhatóak meg, ennek elmaradása kivédhetetlen károkat okoz adósnak, és hitelezınek egyaránt. Márpedig a hitelszolgáltatás minıségének egyetlen mércéje az ügyfél elégedettsége. A hitelek nem tárolhatóak. A hitel „elıállítását” az ügyfél igénye kezdeményezi, tehát a szolgáltató kapacitásával kénytelen minél rugalmasabban követni a kereslet alakulását. Fennmaradó ki nem helyezett tıkéje holtteherként rontja a jövedelmezıségét, ha viszont minden lehetséges forrását felhasználja, képtelenné válik újabb ügyféligények kielégítésére, s így mőködésének fenntartására. A kereslet stabilizálása csak a szolgáltatóhoz hőséges ügyfélköz kialakításával érhetı el tartósan. A hitelnyújtás minısége változó, végeredményét megjósolhatatlan pénzügyi, és emberi tényezık befolyásolhatják. Csaknem minden ügyfél máshogy éli meg ugyanannak a szolgáltatásnak a teljesítését, amit szubjektív megítélése alapján értékel, vagy sem. Ennek következtében a leendı ügyfelek sokkal bizonytalanabb helyzetben vannak, mint

8

a kézzel fogható termékek vásárlása esetében, s bizalmuk elnyerése, és megtartása kulcsfontosságú az ágazati szereplık számára. 1.3 A fogyasztói hitel, mint a pénzügyi közvetítırendszer eszköze

A pénzügyi közvetítırendszer feladata, hogy segítse a pénz áramlását a gazdasági szereplık között. Az egyes makrogazdasági szereplıknél - mint a háztartások, vállaltok, állam, külföld - felhalmozódó megtakarítások összegyőjtésével, és koncentrált formában való kínálatával -kockázat és hozam optimalizálásával- a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények segédkeznek a pénzügyi piacok keresletének és kínálatának összehangolásában. (Vígvári, 2008) Ez a folyamat természetesen eltérı formában jelenik meg a pénzügyi piacok különbözı szegmenseiben: − A pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmény partnere alapján beszélhetünk fogyasztói, bankközi, vállalati, és nemzetközi piacokról. − Az ügylet során -valamely ország törvényes fizetıeszközében denominált- pénz, és pénzügyi instrumentum cserél gazdát. A pénzügyi instrumentumok lehetnek egyedi szerzıdések -szabad megállapodáson alapuló követelést, kötelezettséget foglal magában-, és értékpapírok -vagyoni jogot, vagy követelést megtestesítı, a szokványoknak megfelelı forgalomképes okirat-. − Feloszthatóak a pénzügyi piacok, az érték kifejezésére használt egység alapján hazai fizetıeszközben denominált, illetve külföldi fizetıeszközben -valutában, illetve devizában- denominált instrumentumok piacára. − Megkülönböztethetjük egymástól a likviditási problémák megoldását célzó, éven belüli lejáratú ügyleteket magában foglaló pénzpiacokat, és a beruházások megvalósítását segítı, hosszú távú ügyleteket alkalmazó tıkepiacokat. − A szolgáltatás során nyújtott anyagi támogatás -pénzáram- ellenértéke alapján elkülöníthetıek a hitelek, a befektetések, és a támogatások piacai. A hitelek ellenértéke használati díj, mely elsısorban a piaci kereslet és kínálat függvénye. A befektetések során a támogatást nyújtó fél a befektetett tıke mindenkori tényleges hozamára tart igényt, aminek nagyságát a támogatott gazdasági tevékenységének sikeressége befolyásolja. A zömében állami, vagy uniós hátterő támogatások esetében nem várnak el ellenértéket.

9

− A forgalomba hozatal szerint nyílt piacnak számít, aminek keresleti, és kínálati oldalán bárki rész vehet, így érvényesülhet a szabad verseny. A zárt piac keresleti, illetve kínálati oldala korlátozott, rögzített ajánlatok jellemzik. − Az elsıdleges piacon kizárólag újonnan forgalomba hozott instrumentumok érhetıek el, ezzel szemben a kereskedelem másodlagos piacán a korábban már kibocsátott instrumentumokkal kereskednek. − Az ügylet teljesítése alapján megkülönböztethetıek még az azonnali, és a határidıs piacok. Elıbbi esetben a megállapodást követıen azonnal sor kerül a teljesítésre, míg a határidıs megállapodások megkötése, és teljesítése idıben elkülönül. A fogyasztói hitelszolgáltatások a természetes személyek számára biztosítanak forráslehetıséget. Az ügylet pénzügyi instrumentuma egyedi szerzıdés -hitelszerzıdés-, teljesítése azonnali, ellenértéke pedig a hitelpiac által meghatározott kamatláb jegybanki alapkamat, BUBOR- függvénye. A fogyasztói hitelek piaca zárt -oligopol-, új szereplı csak szigorú feltételek teljesülése mellett léphet be, a szerzıdés megkötése elsıdleges piaci mővelet. Az egyes fogyasztói hitelek elszámolásának alapja mind hazai, mind külföldi fizetıeszköz is lehet, s konstrukciótól függıen egyaránt számíthatnak pénz, és tıkepiaci -például lakáshitelek- mőveletnek. A fogyasztói hitelek a pénzügyi, és pénzforgalmi intézmények aktív mőveleteinek csoportjába tartoznak, melyek a bevétel szerzésére irányuló tevékenységeket foglalják magukban. További aktív mőveletek lehetnek még az alábbiak: − A vállalati szektor számára történı hitelkihelyezés alapelveiben megegyezik a fogyasztói hitelnyújtással, jelentıs különbség az egyes ügyletek volumenében, s így annak vállalt kockázatában rejlik. − A nemzetközi, és a bankközi hitelpiacok gyors ügymenetükkel, kedvezı kockázat, és hozam vonzatukkal, és viszonylag rövid futamidejükkel elsısorban a holtterhet jelentı, kihelyezetlen eszközök lekötésére alkalmasak. − Garancia, kezesség vállalásával a pénzügyi intézmény, egy az ügylet szempontjából harmadik felet biztosít ügyfele fizetıképességérıl, adósságának törlesztéséért felelısséget vállal. Ilyen kockázatot pénzintézetek csak kiváló adósminısítéső, rég

10

ügyfeleik számára vállalnak, természetesen a garantált összeggel arányos ellenérték fejében. − Váltók, vagy áru- és szolgáltatás teljesítésébıl adódó követelések diszkontált jelenértéken történı megvásárlásával, részben vagy egészben átvállalják partnereik kockázatát, a követelésvásárlás és az esedékesség közötti idıszakra jutó jövedelemért cserében. Alapvetı típusai a váltó leszámítolás, faktorálás -rövid távú-, forfetírozás hosszú távú, nagy összegő-. − A befektetések, értékpapírügyletek célja a jövedelemszerzés mellett, a nagyobb hozamú, de kockázatosabb hitelkihelyezések ellensúlyozása. A passzív bankmőveletek feladata az aktív mőveletek elvégzéséhez szükséges forrás biztosítása: − A pénzhiány orvoslásának legegyszerőbb módszere a szavatoló tıke növelése sajáttıke emeléssel, illetve hátrasorolt hosszú távú források bevonásával. − A számlanyitás, és betétszerzés a leggyakrabban alkalmazott módja a rövid, és hosszú távú forrásigények kielégítésének, ügyfelei rábízott pénzét ugyanis alapos tervezéssel szabadon felhasználhatja. − Saját értékpapírok kibocsátásával megcélozhatóak a jelenlegi ügyfélkörön kívül esı források is. Ezen értékpapírok általában részvények, vagy kötvények. − Az átmeneti, likviditási problémák optimális megoldása az aktuális bankközi piaci kamatlábak mellett, rövid határidıre felvehetı bankkölcsön. Standardizált formái, az overnight -mai naptól a következı munkanapig-, és a különbözı hosszúságú spot hitelek -maximum egy évig-. − A jegybanktól való hitelfelvétel is segíthet a hitelezési tevékenység fenntartásához szükséges források biztosításában. Ennek egyik formája a jegybankképes értékpapír2, vagy deviza3 fedezete mellett felvett hitel, másik formája pedig a refinanszírozási hitel igénybe vétele, mely során a jegybank meghatározott feltételek mellet -például megnevezi a további kihelyezések célcsoportját- kedvezı kamatozású forrással látja

2

Repo: egy idıben megkötött, azonos értékpapírra vonatkozó, ellentétes irányú, azonnali és határidıs ügylet megkötése. 3 Swap: egy idıben megkötött, azonos devizára vonatkozó, ellentétes irányú, azonnali és határidıs ügylet megkötése.

11

el pénzügyi intézményt. Ilyen refinanszírozási ügyletre épül az Új Magyarország Program. − A nemzetközi repo, vagy swap ügyletek során a pénzügyi intézmény tulajdonában lévı értékpapírok, devizaösszegek tényleges értékesítésével szabadítható fel forrás. − A pénzügyi intézmények kérhetik az általuk befogadott váltók viszontleszámítolását -kvázi átvételét- a jegybanktól, vagy egy másik kereskedelmi banktól. Semleges bankmőveletek a pénzáramlásokat támogató, irányító, és az egyéb közvetlen követelés, és kötelezettség létrejöttével nem járó tevékenységek. Az egyes mőveletek elvégzéséért felszámított költségek újabb bevételi lehetıségeket kínálnak a pénzügyi intézmények számára. 1.3.1 Bank: Hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi szolgáltató intézmények Magyarországon betétgyőjtést, hitelnyújtást, és pénzforgalmi

szolgáltatásokat üzletszerően végez, e mellett a pénzügyi, és kiegészítı pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére is kaphat engedélyt. Szakosított hitelintézet: bármely pénzügyi szolgáltatással Hitelintézetek

foglalkozhat, de nem kaphat engedélyt teljes körüknek végzésére. Szövetkezeti szolgáltatást, hitelintézet nem végezhet hitel referencia és nem

pénzfeldolgozási

tevékenységet,

Pénzügyi intézmények

mőködtethet fizetési rendszert. Amennyiben hitelszövetkezeti formában mőködik, úgy tevékenységét csak saját tagjai körében végezheti! Pénzügyi vállalkozás: Nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást, nem győjthet betétet, ezek kivételével egy vagy több -PSZÁF engedélye alapján- pénzügyi szolgáltatást végezhet. Ha alapítványi formában mőködik, akkor csak

bankgarancia vállalásával, és pénzügyi szolgáltatás közvetítésével foglalkozhat.

12

Pénzforgalmi

intézmény:

pénzforgalmi

szolgáltatást,

és

saját

pénzeszközébıl

megvalósuló, egy évnél rövidebb futamidejő, valamely fizetési mővelet teljesítéséhez kapcsolódó hitelt nyújthat ügyfelei számára4. Külföldi hitelintézet fióktelepe: tevékenységének körét a székhelye szerinti felügyeleti hatóság korlátozza. Közvetítık, ügynökök: a bankközi piacon kívül, pénzügyi szolgáltatások közvetítését nem pénzügyi intézmények is végezhetik. Egyéni vállalkozók, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok az ügyfél pénzét, illetve eszközét nem kezelhetik, és pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalhatnak5. 1.3.2 Hitel, és kockázat

A pénzügyi intézmények jövedelemszerzése a kockázatvállaláson alapul, a különféle kockázatok befogadásának ellenértékeként felszámított pénzösszegekbıl elégíthetik ki ügyfeleik igényeit, és tehetnek szert nyereségre. Ennek módja a tevékenységüket kísérı elıreláthatatlan események minél pontosabb meghatározása, és professzionális kezelése. (Kondor, 2009) − A hitelkockázat abból adódik, hogy az ügyfelek egy része nem fizeti vissza az általa felvett kölcsönt, és annak kamatait. Ezt a hitelintézet az ügyfél társadalmi besorolásával, illetve az adott országra, és társadalmi rétegre vonatkozó adósminısítési statisztikák alapján megállapított kamatréssel próbálja ellensúlyozni. − A piaci kockázat alapvetıen az egyes piaci tényezık kedvezıtlen alakulásából eredhet. Ide tartoznak a külföldi fizetıeszközök, az értékpapírok, és más pénzügyi instrumentumok árfolyamának változásai, illetve a bankközi, és a jegybanki kamatlábak ingadozásai is. Ezek a folyamatok befolyásolják a pénzintézet eszközállományának, és kötelezettségeinek értékét, így kockázatot jelentenek a mindennapi tevékenységében. − A mőködési kockázat a pénzintézet, mint rendszer mechanizmusaiban elıforduló hibák bekövetkezésébıl adódik. Ennek oka lehet emberi, hardver, szoftver,
4 5

Hitelintézeti törvény módosítása, 2009.11.01-óta hatályos 1996. évi CXII. Törvény, 8. § (4)

13

szándékos károkozás, elemi kár, vagy bármi, ami egy érzékeny rendszer mőködése folytán felléphet. − A rendszerkockázat a pénzintézet mőködését lehetıvé tévı pénzügyi rendszer összeomlásának veszélye.

1.4

A hitel, mint a pénzteremtés eszköze

Jelenlegi pénzrendszerünk hitelpénzen alapul. Értékét nem a pénzként használt eszköz saját belsı értéke határozza meg, nem áll mögötte fedezetként nemesfém, kizárólag az általa megvásárolható jószágkosarakban kifejezhetı vásárlóereje adja meg. Ez a pénz voltaképpen valamely gazdasági szereplı fizetési ígéretébıl származik, s csak azokkal szemben képes betölteni funkcióját, akik e fizetési ígéretet elfogadják. (Medve, 2004) 1.4.1 Hitelpénz teremtésére alkalmas gazdasági szereplık

Egy ország pénzteremtı mőveleteinek alapvetı forrása, és kiindulópontja a nemzeti jegybank. Fizetési ígéretének elfogadását az országon belül törvény írja elı. Pénzt teremthetnek még a monetáris pénzintézetek, akiknek jogában áll az alapvetı pénzteremtı mőveletek alkalmazása, az üzletszerő, nyereségszerzı célzatú, saját tıkéjüket meghaladó mértékő kötelezettségek vállalása6. Más megfogalmazásban, jogosultak a hitelnyújtásra, betétgyőjtésre, és folyószámla vezetésre. 1.4.2 Az alapvetı pénzteremtı mőveletek

Készpénz létrehozatalára -Magyarországon- egyedül a jegybank jogosult. Érmék, bankók formájában tárgyiasul, s a jegybank fizetési ígéretét testesíti meg. Számlapénz teremtését mind a jegybank, mind a monetáris pénzintézetek végezhetik. E mőveletek során a pénzteremtı intézménynek egyszerre keletkezik kötelezettsége, és követelése, amit saját könyveiben ír jóvá. Kötelezettsége, fizetési ígérete önmagában is forgalomképes, amit ügyfele céljainak megvalósítására felhasználhat. Azt, hogy a folyószámlán jóváírt pénzösszeg minél szélesebb körben elfogadott legyen, a
6

A nem pénzügyi vállalkozások értékpapír kibocsátása nem üzletszerő tevékenység

14

bankrendszer feladata biztosítani. Számlapénz teremtésének minısül a hitelnyújtás, és a betétek kamatának jóváírása. Hitelnyújtás megvalósulhat hitelszerzıdéssel, vagy hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok formájában. Külföldi fizetıeszközök vásárlása, nem más, mint az azt kibocsátó monetáris intézmény fizetési ígéretének elfogadása. 1.4.3 A pénzteremtı mőveletek jegybanki szabályozása

A nyereségorientált monetáris intézmények csak szigorúan meghatározott, és kontrollált keretek között végezhetik tevékenységüket. A pénzteremtı mőveletek szabályozása részben állami jogalkotói feladat, részben a jegybank felelıssége. (Vigvári, 2008) Az indirekt jegybanki eszközök a piaci törvényszerőségek kihasználásával

befolyásolják a pénzügyi intézmények tevékenységét. A jegybank által nyújtott forráslehetıségek kamatlábának növelése vagy a hitelnyújtók nyereségét apasztja el, vagy ha a pénzintézetek is növelik hiteleik ellenértékét, akkor a keresletet csökkenti le. A hitelnyújtó intézetekkel folytatott nyílt piaci mőveletekkel, azaz értékpapírok adásvételével befolyásolhatja a pénzügyi intézmények lekötetlen forrásainak mennyiségét. A direkt jegybanki eszközök adminisztratív korlátokkal, szabályzást valósítanak meg. A betétek után tartandó kötelezı jegybanki tartalék egyszerre szabályozza a pénzügyi intézmények lekötött forrásainak, és az új forrásként felhasználható betéteknek a mértékét. Viszontleszámítolási plafon meghatározásával a jegybank maximálhatja a pénzügyi intézmények által váltók „továbbhárításával” megszerezhetı jegybankpénz mennyiségét. Kritikus esetekben felhasználható eszköz a hitelkontingálás, mely során a jegybank megszabja a pénzintézetek által nyújtható hitelek mennyiségét.

Krízishelyzetben sor kerülhet még a betéti kamatok elıírásos meghatározására. 1.4.4 A pénzteremtés jogi szabályozása

Pénzügyi szolgáltatást kizárólag pénzügyi intézmény végezhet, az egyetlen kivétel a szigorúan meghatározott tevékenységi körő pénzforgalmi intézmény.7 Kizárólag

7

1996. évi CXII. Törvény, 4. § (2), 6/A. § (1)

15

hitelintézet jogosult betét győjtésére, valamint saját tıkéjét meghaladó mértékben banki, vagy állami garancia nélkül más visszafizetendı pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására!8 Egy pénzügyi intézmény ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettsége nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tıkéjének a huszonöt százalékát, illetve a hitelintézet által vállalt nagykockázatok együttes összege nem lehet több, mint a hitelintézet szavatoló tıkéjének nyolcszorosa. Nagykockázatnak minısül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a szavatoló tıke tíz százalékát elérı, vagy meghaladó kitettség.9 1.5 A fogyasztói hitel, mint szükséglet

A hitelek fontos szereppel bírnak a háztartások életében, s ez alatt nem az ésszerőtlen túlköltekezés -sajnos megszokott- gyakorlatát védem, hanem azokra az élethelyzetekre kívánok utalni, amik szükségessé tehetik külsı források bevonását. A hosszú távú tervek megvalósításához általában tetemes mennyiségő pénzre van szükség, melynek megtakarítására nem mindenkinek adódik lehetısége. Gondolok itt a lakóingatlan vásárlására, felújítására, fejlesztésére mely egy család jövıjébe való befektetésként is felfogható, vagy a gépjármővek vásárlására, ami a lerövidülı ingázási idı következtében egyaránt javítja a hiteligénylı munkahelyi hatékonyságát, és az otthoni szociális életét. Hasonló jellegő még az oktatási költségek kompenzálására felvett hitel, hiszen közvetlenül kihat a személy késıbbi jövedelmi, és társadalmi helyzetére. Ezeket a célokat külsı támogatás nélkül képtelenek lennének elérni a fiatalok, és az alacsony jövedelmőek, pont azok akiknek leginkább szükséges lenne a megvalósításuk. Váratlan helyzetek bármikor elıfordulhatnak, s könnyen megeshet, hogy nagyobb anyagi áldozatokat követelnek meg elszenvedıjüktıl, mint amennyi megtakarítással rendelkezik, vagy mint amennyit biztosítása teljes mértékben fedezni tudna. Ilyen lehet egy baleset, vagy betegség következtében szükségessé váló orvosi kezelés, temetés,
8 9

1996. évi CXII. Törvény, 5. § (2) 1996. évi CXII. Törvény, 79. §

16

áthidalandó munkanélküli idıszak -nem minden esetben jár a munkanélküli segély-, illetve lakással, gépjármővel kapcsolatos káresemény, aminek vonzatos költségeit sürgısen fedezni kell, és nem jöhet szóba a szükséges összeg türelmes megtakarítása. A hitel iránt igény természetesen származhat kényelmi okokból is, melyek ugyancsak lehetnek megalapozottak. Ezek többsége olyan személyekben merül fel, akik nem küzdenek életviteli nehézségekkel, csupán jövedelmüket kívánják idıben más módon beosztani, azaz lehetıséget keresnek arra, hogy akár némi többletköltség ellenében elıre rendelkezhessenek az elkövetkezı néhány havi jövedelmük felett. Az olyan különleges alkalmakkor, mint a karácsony, esküvı, születésnap, vagy egy rég várt nyaralás a hitelfelvétel hasznossága könnyen felmérhetı a segítségével elérhetı elégedettség, és a törlesztése által jelentett többletterhek végiggondolásával. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartoznak a kis mérető túlköltekezések, mint egy új háztartási, vagy elektronikai eszköz érzelmi hátterő megvásárlása. A gazdasági modellek alapvetıen feltételezik egy piac résztvevıinek racionális viselkedését. Ezzel szemben a fogyasztói hitelpiac keresletének érdekessége, hogy különösen nagy szereppel bírnak benne a személyi, lelki tényezık. Az alapvetı ügyféltípusok: − Racionális ügyfél, aki tisztában van a hitelfelvétel feltételeivel, következményeivel. Jövedelmi helyzetét ismeri, a vállalható törlesztésrıl határozott elképzelése van, s hitelösszeg igénye reális. Megbízható adós. − Bizalmatlan ügyfél, aki rossz véleménnyel van a pénzügyi intézményekrıl, csak és kizárólag végsı esetben jelentkezik igényével, sokan még akkor sem. Ennek hátterében vagy egy korábbi rossz tapasztalat, vagy a pénzügyi ismeretek teljes hiánya állhat. A hitelezési feltételekkel kapcsolatban rugalmatlan, a

mutatószámokban nem bízik, megnyugtatja a költségek pontos levezetése. Jellemzıen árérzékeny. Megbízható adós. − Felelıtlen ügyfél, akinek fogalma sincsen a pénzügyi folyamatokról, sem a saját jövedelmi helyzetérıl. A jövıbeli pénz számára nem létezik, hajlamos a túlköltekezésre. Jellemzıen erıs érzelmi hátterő, impulzusvásárló. Kockázatos adós.

17

− Rosszhiszemő ügyfél, a kockázat megtestesítıje. Hamis iratokkal, vagy egy befolyásolható személlyel érkezik, utóbbi esetben áldozata nevére vesz fel hitelt. Fellépése határozott, átlagosan fél óra elteltével türelmetlen. Nem törleszt.

18

2 Pénzügyi kirekesztettség
„A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés a gazdasági és társadalmi életben való részvétel szükséges feltételévé vált. A legtöbb országban mégis sokan nehézségekbe ütköznek, ha megfelelı pénzügyi szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni. A pénzügyi kirekesztés szorosan összefügg a társadalmi kirekesztéssel. A szegény vagy társadalmi kirekesztettségben élı emberektıl általában megtagadják a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya pedig tovább fokozza a társadalmi kirekesztettség veszélyét.” Idézet az Európai Bizottság. Pénzügyi kirekesztés címő emlékeztetıjébıl. Az Európai Bizottság 2008. Márciusában közzétett tanulmányában vizsgálta a pénzügyi kirekesztettség problémakörét, melyet a vezetı pénzintézetek által nyújtott, a fogyasztói igényeknek megfelelı, és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapvetı pénzügyi szolgáltatások használatában, és elérésében való korlátozottságként határozott meg. 2.1 Alapvetı pénzügyi szolgáltatások

Azok a szolgáltatások, melyek megtagadása önmagában hátrányos helyzetbe hozza a kirekesztett személyt, illetve azok a pénzügyi megoldások, melyek segíthetnek a fennálló társadalmi egyenlıtlenségek enyhítésében. Hiányuk társadalmi, és pénzügyi következményekkel jár. 2.1.1 Pénzforgalmi szolgáltatások

A folyószámla a legalapvetıbb pénzügyi szolgáltatás, mely alkalmas a fizetési forgalom lebonyolítására, illetve biztonságos pénzmegırzési lehetıséget kínál. Hiánya a mindennapi élet területén is gyakorta okozhat nehézségeket: − A további pénzügyi szolgáltatások igénybevételének legtöbbször feltétele a folyószámlával való rendelkezés, a készpénzben történı kifizetést igénylı személyeknek nincs hozzáférése a piaci kínálat egészéhez. Nagy valószínőséggel csak gyengébb, számukra nem megfelelı szolgáltatásokat érhetnek el, vagy teljesen elhatárolódnak a pénzügyi szektortól.

19

− Minden egyes fizetési mővelet készpénzzel történı lebonyolítása idıigényes, illetve többletköltségekkel terhelt. Nehézkessé teszi a háztartás pénzügyeinek kezelését, és egy-egy elfelejtett csekk -amit a jövı év májusától a csekken szereplı határidı elıtt két nappal kell feladni- további kellemetlenségekhez vezethet. − A magas készpénztartási hányad növeli az esetleges vagyon elleni bőncselekmények által okozott kár értékét. − Amennyiben valaki csekket állít ki a nevére, vagy átutalással kíván fizetni számára, nem feltétlenül lesz figyelemmel arra, hogy idegenkedik a pénzintézetektıl. Egyre több munkáltató automatikusan átutalással rendezi a bérkifizetéseket, a

közalkalmazotti szférában ez a gyakorlat kötelezı! − Sok szolgáltató cég fizetési kedvezményekkel bátorítja ügyfeleit a készpénzkímélı fizetıeszközök alkalmazására, ami negatívan különbözteti meg a pénzforgalmi szolgáltatásokból kirekesztett személyeket. 2.1.2 Megtakarítások

Pénzintézetek által kínált megtakarítási lehetıségeknek, mint a megtakarítási betéteknek, illetve a befektetéseknek kiemelkedı szerepük van a hosszú távú célok elérésében, és a jövedelem elırelátó beosztásának ösztönzésében. A megtakarítások hiánya önmagában még nem járul hozzá a társadalmi elszigeteltség kialakulásához, de megnehezíti a magasabb, megbecsültebb életszínvonal elérését, illetve a váratlan helyzetekben felhasználható anyagi tartalékok képzését. 2.1.3 Hitelfelvétel

A hitelek olyan javak megszerzését teszik lehetıvé, melyek meghaladják a fogyasztók aktuális anyagi lehetıségeit, megoldják a nagy összegő, vagy elıre nem látható okokból felmerülı kiadások problémáját. A szükséges pénzügyi támogatottság hiánya többféleképpen is kihathat a társadalmi beilleszkedésre: − A hitelképtelenség következményeként elérhetetlenné válhatnak az elfogadható életszínvonal biztosításához szükséges javak. Így az egyén jóléti szintjét és önbecsülését csökkenti, illetve társadalmilag kirekesztetté válhat.

20

− A szükséghelyzetben elmaradó kölcsön hosszú idıre felboríthatja a háztartás pénzügyi egyensúlyát, fizetési nehézségeket, s így túlzott eladósodottságot eredményezhet. Társadalmi, és pénzügyi kirekesztettséghez vezethet. − A hivatalos pénzforrások rugalmatlansága az illegális hitelek piacát erısítheti. 2.1.4 Megfelelı pénzügyi szolgáltatások

Azok a pénzügyi szolgáltatások, sem elérhetıségükben, sem alkalmazásuk során nem okoznak nehézségeket az ügyfél számára. A megfelelı pénzügyi szolgáltatással való ellátottság alapvetıen a lakossági pénzügyi piac keresletének, és kínálatának egyensúlyán múlik, de erıs hatással vannak rá társadalmi tényezık is. − Egy személy pénzügyileg tökéletesen ellátott, amennyiben az igényeit kielégítı, és kényelmesen teljesíthetı költségvonzattal rendelkezı ajánlatot sikerült találnia. − Részben ellátott, amennyiben sikerült pénzügyi szolgáltatáshoz jutnia, de az nem elégíti ki igényeit, illetve késıbbi alkalmazása nehézségeket okok számára. − Nem ellátott, amennyiben nem rendelkezik pénzügyi szolgáltatással. 2.2 Pénzügyileg kirekesztettség meghatározása

A pénzügyi kirekesztettség meghatározását tovább árnyalják a szolgáltatások használata, illetve elérhetısége közötti különbségek. A megfelelı, alapvetı

szolgáltatással nem ellátott személyek nem mindegyike tartozik a pénzügyileg kirekesztettek körébe. − Nem tekinthetıek pénzügyileg kirekesztettnek azok a személyek, akik azért nem rendelkeznek pénzügyi szolgáltatással, mert nincs rá szükségük. − Pénzügyileg részben kirekesztettnek számítanak azok, akik részben ellátottak, vagy akik elérhetnének valamely alapvetı pénzügyi szolgáltatást, de jelenleg nem tartják azokat megfelelınek. A részben kirekesztettek nincsenek teljes mértékben kiszolgáltatva a váratlanul bekövetkezı kritikus eseményeknek. − Teljes mértékben kirekesztettek azok, akik semmilyen esetben nem képesek elérni a számukra szükséges pénzügyi szolgáltatásokat.

21

2.2.1

Vezetı, és alternatív pénzügyi szolgáltatók

A pénzügyi kirekesztettség sok esetben arra vezethetı vissza, hogy a vezetı pénzügyi szolgáltatók által kínált termékek palettája nem elégíti ki a társadalom minden rétegének igényét. Vezetı pénzügyi szolgáltatóknak tekinthetıek a lakosság megítélése alapján jó nevőnek számító pénzintézetek, melyek az adott ország piaci struktúrájába illeszkedtek be, s a többségi igények kielégítését célozzák meg. Az alternatív pénzügyi szolgáltatók olyan intézmények, melyek a kereslet határmezsgyéjére összpontosítják figyelmüket, fı céljuk a pénzügyileg nem, vagy csak részben ellátottak kiszolgálása. Vannak, akik a társadalmat segítı célzattal lépnek be a piacra, mások a törvény adta keretek legszélére merészkedve igyekeznek kiaknázni az alternatív szektor nyújtotta lehetıségeket. 2.2.2 A pénzügyi kirekesztettség elemzése

A 2003-ban készült Eurobarometer felmérések során megpróbálták feltérképezni a pénzügyileg kirekesztettek arányát az egyes Uniós tagállamok tizennyolc évesnél idısebb lakosságának körében. Fontos megjegyezni, hogy a felhasznált adatok elsıdleges célja nagyságrendi képet alkotni a jelenségrıl, illetve lehetıséget teremteni annak nemzetközi léptékő összehasonlítására. Ebbıl kifolyólag a vizsgálat során csak a vezetı pénzügyi intézmények legáltalánosabb szolgáltatásainak elemzését végezték el, az egyes országokra vonatkozó specialitásokat figyelmen kívül hagyták.
EU1510 18% 10% 30% 40% 7% EU1011 53% 47% 54% 73% 34% Magyarország 49% 43% 58% 78% 34%

Tranzakciószámla Bármilyen számla Megtakarítások Rulírozó hitelek Pénzügyileg kirekesztettek

12

1. számú táblázat: A pénzügyi kirekesztettség jelenségének nagyságrendi becslése. Forrás: Eurobarometer 60.2, Eurobarometer 2003.5

Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. 11 Ciprus, Cseh köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 12 Készpénzkímélı fizetési módot lehetıvé tevı folyószámlák., melyekhez bankkártya, vagy csekkfüzet tartozik.

10

22

Az Eurobarometer által közölt adatok lehetıséget adnak a pénzforgalmi szolgáltatások megfelelıségének áttekintésére. Ezek alapján a magyar lakosság 51%-a rendelkezett készpénzkímélı fizetési lehetıséget biztosító folyószámlával, azaz teljes pénzforgalmi ellátottsággal, 6%-a bírt részben megfelelı, legalább pénztartásra, és alapvetı tranzakciós mőveletekre alkalmas számlával, illetve 43% számára volt elérhetetlen a vezetı pénzintézetek ilyen jellegő szolgáltatása. Ez az arány régiós átlagban normálisnak minısül, de az EU15 országokat tekintve világossá válik a 2004 után csatlakozó államok kezdeti lemaradása a pénzügyi mőveletek általános elfogadottsága terén. Elsı olvasatra számomra megdöbbentınek tőnt a banki rulírozó hitelszolgáltatásokkal nem élı személyek aránya, fıleg annak tekintetében, hogy a Financial Exclusion tanulmány elemzıi hozzátették: „Nem tapasztaltak jelentıs arányú eltérést a rulírozó hitelek elterjedtsége, és a teljes hitelpaletta elterjedtségének adatai között, ezért a vezetı hitelszolgáltatásokból való kirekesztettség nagyságrendi becsléséhez alkalmasnak találták.”. Az általuk közölt eredményeket összehasonlítottam az MNB ugyanazon idıszakot feldolgozó adataival, mely szerint a bankok legjellemzıbb lakossági hiteltermékeinek penetrációja a gépjármő hitelek esetében 1%, a lakáshitelek esetében 3,9%, és az egyéb fogyasztási hiteltermékek esetében 11,6%, ami alátámasztja a Financial Exclusion tanulmány hitelekre vonatkozó adatainak nagyságrendi helyességét. Érdekességképpen megjegyezném, hogy a lakáshitelek alacsony elterjedtségük mellett igen nagy piaci potenciállal rendelkeznek, hiszen összegüket tekintve a teljes fogyasztói hitelállomány 65%-át16 teszik ki. Az elızı megállapításnál arra a feltételezésre támaszkodtam, hogy hazánk vezetı hitelszolgáltatói elsısorban a nagyobb kereskedelmi bankok. Magyarország Uniós átlagban közepesen koncentrált bankpiaccal rendelkezik, az öt legnagyobb bankjának piaci részesedése 55,2%16. Összehasonlítva a hitelintézetek, és a nem banki szektor által nyújtott hiteleket, hasonlóan nagyságrendi képet kaphatunk a profit orientált alternatív hitelnyújtó intézmények térhódításáról.

23

1.

számú ábra: Az alternatív hitelszolgáltatók piaci súlyának becslése. Saját szerkesztés, adatforrás: MNB

A felmérések nem tettek különbséget a pénzügyileg nem ellátottak, és a pénzügyileg kirekesztettek között, mégis az EU10 országaiban a vezetı szolgáltatók mindhárom alapvetı pénzügyi szolgáltatásából kimaradók igen magas aránya felhívja a figyelmet a pénzügyi kirekesztettség jelentıségére. 2.2.3 A pénzügyileg kirekesztettek köre

Az Eurobarometer felmérés adatai arra engednek következtetni, hogy a pénzügyi kirekesztettség jelensége azonos társadalmi rétegekhez kapcsolódik az Uniós tagállamok mindegyikében. Igaz, az országokra jellemzı kirekesztettségi szint csökkenésével egyes csoportok elmaradhatnak, de a legkiszolgáltatottabb rétegek minden esetben átlagon felüli arányban szenvednek hátrányos megkülönböztetést. Az alábbi táblázatban szereplı adatok, a magyar kirekesztettségi szinthez legközelebb álló EU10-es átlagstatisztikákon13 alapulnak, s az adott réteg tagjai között lévı, alapvetı pénzügyi szolgáltatásokkal nem ellátott személyek százalékos arányát mutatják

13

Eurobarometer 2003.5

24

Munkaviszony alapján EU10 EU15 Oktatási rendszerbıl való kilépés életkora EU10 EU15 Életkor EU10 EU15 Háztartás jövedelmi helyzete EU10 EU15 Családi állapot alapján EU10 EU15 Lakóhely alapján EU10 EU15 Nemi hovatartozás EU10 EU15

Munkanélküli 57% 12% 15, vagy alatta 57% 10% 18-25 36% 13% Legalsó quartilis 55% 9%

Háztartásbeli 52% 13%

Nyugdíjas, Rokkant 48% 7%

Tanuló 39% 17% 20 felett 16% 2% 45-64 31% 5%

Vállalkozó 17% 3%

Alkalmazott 13% 3%

16-19 32% 5% 26-44 23% 5% Második quartilis 37% 5% Gyermekes család 28% 5% Kisváros 30% 7% Férfi 30% 5%

Aktív tanuló 39% 16% 65 felett 56% 8% Felsı quartilis 14% 2% Gyermektelen család 30% 5% Nagyváros 25% 6% Nı 37% 8%

Harmadik quartilis 20% 4% Egyedülálló 42% 9%

Egyedülálló szülı 40% 11% Vidék 43% 7%

2. számú táblázat: Az EU10, és EU 15 országainak összehasonlítása a pénzügyi kirekesztettség társadalmi rétegek szerinti megoszlása alapján Forrás: Eurobarometer 60.2, Eurobarometer 2003.5

A jövedelem, és a pénzügyi szolgáltatások teljes körébıl való kirekesztettség kapcsolata nagyon erıs. A kis jövedelmő, illetve önálló jövedelemmel nem rendelkezı csoportok ellátatlansága kifejezetten átlag feletti. A hitelszolgáltatásokból való kirekesztettségük szorosan összefügg kockázati besorolásukkal, pedig pont nekik lenne a legnagyobb szükségük a pénzintézetek támogatására. A megtakarítások hiányának oka lehet, hogy mindennapi szükségleteik ellátása mellett nem marad pénzük, mit félretehetnének. A pénzforgalmi szolgáltatásoktól való ilyen mértékő elzárkózottságuk viszont arra enged következtetni, hogy nem is próbálnak meg közeledni a pénzügyi szolgáltatókhoz. Az EU15 tagállamok hasonló adataival való összehasonlítás alapján látható, hogy az általános jövedelmi, és pénzügyi mőveltségi színvonal növekedése számottevıen enyhítheti a hátrányos helyzető csoportok lemaradását.

25

A második legjelentısebb szempont az iskolázottság. A jellemzıen még általános iskolai végzettséggel sem rendelkezı réteg ellátatlansága az elıbbi kategóriához hasonlóan magas, ami egyrészt az iskolázatlanok állásszerzési lehetıségeinek folyománya lehet, másrészt a pénzügyi szolgáltatások elfogadásával, megértésével

lehet kapcsolatban. Ezt alátámasztja az oktatásban eltöltött évek növekedésével arányosan csökkenı kirekesztettségi valószínőség. Az idısek körében tapasztalt, a munkaképes korúakhoz képest kiugróan magas pénzügyi inaktivitás hátterében részint a nyugdíjak alacsony összege, részint a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bizalmatlanságuk állhat. Az EU15 (átlagosan: 7%), és az EU10 (átlagosan: 34%) országai között lévı kirekesztettségi szakadékot megvizsgálva feltőnı, hogy az új, és a régi Uniós tagállamokban az idıs korú -illetve nyugdíjaslakosságára esı ellátatlanok aránya nagyobb mértékben különbözik egymástól, mint az egész lakosságra vetített átlagértékek. Konkrétan az átlagos kirekesztettségi szint az EU15 országaiban 4,8-szorosa az EU10 országok átlagértékének, míg ugyanez az arány az idıs korúak esetében 7. Ennek oka lehet, hogy a régi tagállamokban sokkal elfogadottabbak a pénzügyi szolgáltatások, s kevesebben ragaszkodnak a személyes ügyintézés, illetve a kézpénzben történı tranzakciók hagyományához. Az EU15, és EU10 országokra vonatkozó statisztikák hasonló összevetésébıl, még a tanulók pénzügyi inaktivitásának stabil jellege mutatkozik meg. Az új tagállamok mindössze 2,3-szor több pénzügyi szolgáltatásokkal ellátatlan hallgatóval bírnak, s a régi tagállamokat tekintve a pénzügyi szolgáltatásokkal nem rendelkezık aránya közöttük a legmagasabb. Ez nem meglepı, ha figyelembe vesszük, hogy a családjuk által eltartott tanulók valóban nem motiváltak bármilyen pénzügyi szolgáltatás igénybevételére. A pénzügyi szolgáltatások elérhetıségének szempontjából erıs különbség található a vidék, a kisvárosok, és a nagyvárosok között. Ez a különbség nem jelentıs az EU15 tagállamok esetében, tehát a probléma a pénzügyi szolgáltatások szélesebb körő elterjesztésével, és elfogadásával megoldható.

26

Az egyedülálló személyek nehezebben integrálódnak a pénzügyi körforgásba, mint a családosok, és e jelenség kimutatható mind az új, mind a régi tagállamokban. A Eurostat felmérés kiértékelése során jelentıs kapcsolatot mutattak ki a pénzügyi kirekesztettség, és a pénzügyi ismeretek, illetve a pénzintézetekkel kapcsolatos beállítottság között. Az alábbi táblázatban, az egyes kérdésekre azonos választ adó személyek között vizsgálták a pénzügyileg kirekesztettek arányát.
Pénzforgalmi szolgáltatások ajánlatainak összehasonlíthatósága EU10 EU15 A hitelek költségvonzatának felmérése EU10 EU15 A pénzintézetek reklámstratégiájának megítélése EU10 EU15 Számít-e a pénzintézetek tanácsadására? EU10 EU15 Egyszerő 16% 4% Egyszerő 22% 2% Elvégezhetı 21% 4% Elvégezhetı 23% 5% Nehéz 56% 18% Nehéz 31% 7% Nem tartja agresszívnek 28% 5% Nem 41% 12% Nagyon nehéz 32% 7% Nagyon nehéz 44% 11% Nem tudja 49% 9% Nem tudja 55% 15% Nem tudja 47% 14% Nem tudja 47% 20%

Agresszívnek tartja 26% 5% Igen 29% 4%

3. számú táblázat: A pénzügyi kirekesztettség megoszlása pénzügyi mőveltség, és pénzintézetekkel kapcsolatos attitődök szerint. Forrás: Eurobarometer 60.2, Eurobarometer 2003.5

Az elsı két kérdés a pénzügyi ismeretek meglétét vizsgálja. Látható, hogy az ajánlatok összehasonlításához szükséges alapfogalmak megértésének, alkalmazásának nehézségei elszigetelik az embereket a pénzügyi szolgáltatásoktól. Kimagaslóan nagy arányban kirekesztettek azok a személyek, akik nem tudtak választ adni a fenti kérdésekre, azaz nem is ismerték a majdnem minden médiaforrásból záporozó pénzügyi szolgáltatásokat. Az utolsó két kérdés alapvetıen a pénzintézetekkel szembeni hozzáállást kívánja felmérni. A pénzügyi szolgáltatások teljes körétıl távolmaradó személyek legnagyobb arányban a pénzintézetekkel szemben bizalmatlanok, illetve a tájékozatlanok közül kerültek ki.

27

2.2.4

Összefoglalás a pénzügyi szolgáltatásoktól való elszigeteltség

Összességében elmondható, hogy

problémája részben a nemzeti életszínvonalból, részben a társadalom hozzáállásából fakad. Az életszínvonal alakulása a pénzintézetek ügyfélszerzési hajlandóságán, és a háztartások fogyasztási szokásain, lehetıségein keresztül a pénzügyi szolgáltatások piacát befolyásolja, míg a társadalmi hagyományok alapvetıen a pénzügyi szolgáltatások iránti igény kialakulását segíthetik, vagy gátolhatják.

28

3 A pénzügyi válság
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai egyértelmően átformálták a pénzügyi piacok egészét. Az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló válság, és az azt felerısítı gazdasági visszacsatolások hatására a pénzügyi intézmények jelentıs veszteséget szenvedtek el mind ügyfélbázisuk, mind saját pénzügyi stabilitásuk terén.

Elkerülhetetlenné vált az addigi mőködési elvek felülvizsgálata, és egy új szemlélető üzleti viselkedés kialakítása. 3.1 A pénzügyi válság kialakulása Amerikában

A 90’-es évek közepétıl tartó lendületes makrogazdasági expanzió elhitette a gazdaság szereplıivel, hogy a tartósan magas növekedés nem csupán lehetséges, hanem elvárható jelenség. Igaz, a 2000’-es években a globalizációs folyamatok

felerısödésével, egyre több vállalat helyezte át tevékenységét a kedvezı mőködési költségeket kínáló fejlıdı országokba, de az ez által megtorpanó bérnövekedések hatását a fogyasztói árindexekre ideiglenesen ellensúlyozták a feltörekvı államokból olcsón beszerezhetı importtermékek.

2. számú ábra: Az éves reál GDP növekedésének alakulása az Egyesült Államokban. Saját szerkesztés, adatforrás: MNB

E mellett a FED által alkalmazott laza monetáris politika következtében tartósan negatív reálkamat a pénzmennyiség roppant gyors növekedését eredményezte, ami paradox módon mégsem vezetett jelentıs mértékő inflációhoz (Surányi, 2008). A pénz értékének

29

romlása egyedül az ingatlanok, és a pénzügyi befektetési termékek áraiban mutatkozott meg, amit alaptalanul magas szintre emelt a likviditásbıség, és az optimista gazdasági jövıkép által indukált túlkereslet.

3. számú ábra: Az FED irányadó alapkamata, és az amerikai éves inflációs ráta. Saját szerkesztés, adatforrás: Federal Reserve, Financial Trend Forecaster

3.1.1

A hitelezési verseny erısödése.

Amerikában a hitelbıl való vásárlás több évtizedes hagyományokkal rendelkezik, a jövıbeli sikerekbıl már ma megvalósítható vágyak gondolata az „Amerikai álom” alapja. Ennek kialakulásában jelentıs szerepe volt az USA kormányának, akik az 1900’as évek második felétıl, az állami támogatottságú GSE -Goverment Sponsored Enterprises- pénzügyi intézményeken keresztül kedvezı hitelekkel látta el a mezıgazdasági, az oktatási, és az ingatlanhitelek szektorait. A Fannie Mae, a Freddie Mac, és a hasonló intézmények a rájuk nehezedı erıs politikai nyomás hatására olyan ütemő kihelyezési tevékenységet folytattak, ami elısegítette az ingatlanhitelezési piac telítıdését. (De Larosiere, 2009) Az alacsonyan tartott irányadó kamatláb, a pénzügyi piacok forrásbısége, és a hitelpiaci túlkínálat egyértelmően a pénzügyi intézmények versenyének kiélesedéséhez vezetett, s akik nem követték a növekedési trendet, rövidesen kiszorultak a piacról. A hitelezési tevékenység folyamatos bıvítését a csökkenı hitelképes ügyfélállomány, és a FED

30

2004 második felétıl folyamatos alapkamat emelései ellenében a hitelbírálati szempontok fokozatos enyhítésével lehetett fenntartani.14

4. számú ábra: A hitelképességi standardok, alakulása az Egyesült Államokban Saját szerkesztés, adatforrás: MNB

3.1.2

A másodrendő jelzáloghitelezés megjelenése.

Az 1990’-es évek második felétıl a pénzintézeti ügyfélbázis kiszélesítésének jegyében gyors növekedésnek indult a másodrendő (subprime) jelzáloghitelezés. Ez a hitelezési gyakorlat arra a két alapfeltételezésre épült, hogy az ingatlanárak folytonos növekedése mellett a nyújtott kölcsön fedezete biztosítottnak tekinthetı, illetve a gazdasági növekedés következtében a háztartások finanszírozó képessége nem fog romlani. A másodrendő jelzáloghitelek ügyfelei elsısorban azok, akik már korábban késedelembe estek egy hitel törlesztése során, vagy olyan kölcsön felvételére vállalkoznak, melynek törlesztése meghaladja rendszeres jövedelmük 40%-át (DTI), és a kölcsön összege meghaladja a felajánlott ingatlanfedezet értékének 80%-át (LTV). (Fabozzi, 2006) A subprime hitelekhez képest kevésbé kockázatosak az un. Alt-A hitelek, melyek a jó adósminısítéssel rendelkezı, de jövedelemigazolással nem bíró, vagy magas DTI mutatójú ügyfelek számára elérhetıek.
14

Hitelképességi standard: a szigorítást és az enyhítést jelzı bankok arányának különbsége.

31

Ugyancsak kevésbé kockázatosak, de a hagyományos hitelelbírálás során nem megfinanszírozhatóak az un. Jumbo hitelek, melyeknél az ingatlanfedezet

kölcsönösszeghez vett aránya (LTV) meghaladja a kívánt mértéket. Az elsırendő hiteleknél magasabb kamatozású, de könnyebben elérhetı másodrendő hitelek népszerőségét jellemzi, hogy míg a 2003-as évben 10 százalékos részesedéssel bírtak az új hitelnyújtások terén, addig 2006-ban már az új hitelnyújtások 40 százaléka volt subprime, vagy alt-a hitel. (Nagy-Szabó, 2008) 3.1.3 Rablóhitelek

Az erısödı kihelyezési kényszer sok esetben megváltoztatta a pénzintézetek ügyfelekkel szembeni viselkedését, egyre inkább elterjedt az agresszív, piacszerzı üzleti magatartás, a „predatory-lending”, azaz a rablóhitelezés gyakorlata. Ezek a módszerek elsısorban a már eladósodott, vagy hitelfelvételre alkalmatlan személyeket célozták meg, félrevezetı tájékoztatással, és erıszakos értékesítési technikákkal rábírva ıket különlegesen magas költségvonzatú hitelkonstrukciók igénybevételére, melynek hátterében nem ritkán az adós által felkínált fedezet megszerzésének szándéka ált. 3.1.4 Pénzügyi konvergencia

Az 1990-es évektıl vált jelentıssé a pénzügyi közvetítı intézmények három nagy területének, a banki szolgáltatásoknak, a biztosítási tevékenységnek, és az értékpapírkereskedelemnek az egymáshoz való közeledése. A különbözı pénzügyi szektorokban, illetve a más országokban mőködı pénzügyi intézmények közötti kapcsolatok erısödése lehetıséget teremtett a csoportokba tömörülı intézményeknek piaci befolyásuk növelésére, mőködési költségeik lefaragására, ügyfélbázisuk egyesítésére, és új, innovatív pénzügyi szolgáltatások kifejlesztésére. A pénzügyi konvergencia során létrejöttek a szervezetileg önálló, de hosszú távon együttmőködı intézményi csoportok, és a közös irányítás alatt álló konglomerátumok, felerısödtek a határon átnyúló kapcsolatok, elmosódtak a szektorok közti határvonalak. A pénzügyi intézmények szoros együttmőködésének egyik legnagyobb elınye az egyes intézmények tevékenysége során felmerülı kockázatok más területre, vagy szektorba

32

történı

átcsoportosításának

hatékony

megoldása.

Ennek

alapja,

hogy

a

kockázatvállalókra vonatkozó jogi szabályozás által egy ügylet biztosításához szükségesnek tartott szavatolótıke mértéke, sok esetben meghaladja a pénzügyi intézmény saját felmérése alapján megállapított kockáztatott tıke mértékét, s ez felveti a gondolatát a kockázatok más, kevésbé szigorú elıírásokkal rendelkezı intézményekkel való megosztásának. A kockázatot befogadó intézmény elınye pedig, hogy közvetlen forrásból értesülhet a befogadott eszköz által jelentett kockázatról, illetve az azon elérhetı hozam nagyságáról, s nem kell energiát, és költségeket áldozni annak felmérésére. Amerikában az alacsony irányadó kamatláb, a gyenge állampapírhozamok, és a gyorsan növekvı pénzmennyiség megsokszorozta a befektetési piacok keresletét, s a tartós gazdasági stabilitás ideája eltompította a befektetık kockázatérzékenységét. Ebbıl kifolyólag a biztosítók, és az egyéb intézményi befektetık nyitottá váltak a hitelintézetek kockázatának átvállalására, mert ezeken az eszközökön keresztül ki tudták elégíteni ügyfeleik hozaméhségét. A hitelintézetek pedig lehetıséget kaptak tıkehelyzetük rugalmas alakítására, likviditási problémáikat bármikor kiolthatták a befektetési piacok forrásaiból merítve, átmeneti tıkefeleslegüket pedig leköthették a vételi oldalon való megjelenésükkel. A hitelkockázatok transzferálása legtöbbször értékpapírosítással kerül ki a tıkepiacra. Egy ilyen portfolióelem a kockázat elosztásának céljából egyedi hitelek sokaságát foglalja magába, de ennek mellékhatásaként meghatározhatatlanná válik annak valódi kockázata, melyrıl egyedül a kibocsátó bír hiteles adatokkal. Az értékpapírosított hitelek típusai: − Kiemelt ügyfélhitelek: céljuk a megbízható ügyfelek megtartása. Amennyiben a pénzintézet kapacitás, vagy adminisztratív korlátok miatt kénytelen lenne ügyfele kérelmét elutasítani, úgy a hitel közvetlen értékesítésével „erején felül” is kiszolgálhatja partnerét. Az ügyletbıl csupán jutalékot megtartva alacsony kockázatú befektetéshez juttatja a kockázat befogadóját.

33

− Eszközalapú értékpapírok (ABS): jelzáloggal, gépjármővel, vagy egyéb eszközzel fedezett adósságcsoportok értékpapírosítása, mely a befektetık számára különbözı kockázatú, és ezzel arányos hozamú alternatívákat jelentenek. − Adóssággal fedezett instrumentumok (CDO): a másodlagos piacon vásárolt vállalati kötvényekbıl, illetve hitel-adósságokból összeállított alapok. − Nem fizetı hiteltartozásra kötött csereügylet (CDS): származékos instrumentumok, melyek meghatározott rendszeres díj ellenében az adós nem fizetése esetén kárpótolják a CDS tulajdonosát. − Teljes hozamra szóló csereügyletek (TRS): a beszedett kamat bizonyos szint alá süllyedését, illetıleg az adós minıségének romlását ellensúlyozzák oly módon, hogy a TRS-t kibocsátó az alaptermék teljes hozamát kínálja fel a befektetınek, aki cserében egy elıre megállapított rendszeres díjat fizet, és vállalja az alaptermék adósának fizetésképtelenné válásával járó kockázatot. − Feltételes tıke (contingent capital) biztosítás, aminek keretében a biztosító egy elıre meghatározott kockázati esemény bekövetkeztekor tıkét emel a bankban részvényvásárlással, jegyzésével. A piaci kockázat transzferálása általában elıre meghatározott árfolyam, vagy kamatlábszintekhez kötött opciós ügyletek megkötésével történhet. Természetesen, mint minden kockázatcsökkentı intézkedés, ezek költségekkel járnak, és a pénzintézet likvid tıkéjét csökkentik. A mőködési kockázatok transzferálásának legkézenfekvıbb módszere a biztosítás, mely káresemény bekövetkeztekor enyhíti a pénzintézet veszteségét. A módszer hátránya, hogy biztosítás csak a számszerősíthetı kockázatokra köthetı, így a legnagyobb veszteséget, az ügyfelek bizalmának megingását nem képes ellensúlyozni. Rendszerkockázat transzferálása leggyakrabban a kevésbé fejlett országok politikai kockázatára szóló biztosításban nyilvánul meg. Lényege, hogy a hitelnyújtó intézet kárpótlást kaphat egy idegen országba kihelyezett hiteleinek elvesztéséért, az adott állam pénzügyi rendszerének összeomlása esetén. vagy hátrasorolt kötelezettségnek számító kötvények

34

A hitelgarancia-biztosítások is a pénzügyi konvergencia által kiváltott innovációs hullám termékei, bár elsıdleges céljuk nem a kockázat átcsoportosítására irányul. A hitelviszonyt megtestesítı, vagy a hitelkockázatot transzferáló értékpapírok elvárt hozamát elsısorban azok hitelminısítése határozza meg, ami természetesen a kibocsátó intézmény kockázati besorolásán alapul. Amennyiben egy tökéletes kockázati besorolású biztosító jutalék ellenében garanciát vállal az értékpapírok hozamának megfizetésére, úgy javítja a kibocsátandó értékpapír minısítését, ezzel csökkentve annak elvárt hozamát, azaz a kibocsátó költségeit. A pénzügyi konvergenciából fakadó innovációnak köszönhetıen olyan termékek jelenhettek meg az értékpapírok piacán, melyek összetett szerkezetüknek köszönhetıen megállapíthatatlan kockázatokat hordoztak magukban, illetve a kockázatok közvetlen áthárításának lehetıségével érdektelenné tették a hitelnyújtó intézményeket az adósminısítések szigorú elvégzésében. 3.1.5 A hitelminısítı intézmények szerepe

A hitelminısítı intézmények fontos szereplıi a pénzügyi közvetítırendszernek, alapvetı feladatuk a pénzügyi piacokon megjelenı hitelviszonyon alapuló termékek elemzése, mögöttes kockázatuk megállapítása. Alapvetıen tevékenységükkel könnyen áttekinthetıvé teszik a befektetık számára az egyes befektetési lehetıségek hozam, és kockázattényezıi közötti eligazodást, így szolgáltatásaik széles körben elterjedtek, s rövidesen minısítésük nélkül lehetetlenné vált a hitelviszony megtestesítı értékpapírok forgalomba hozatala. A rendszer a befektetési lehetıségeket kínáló intézményektıl függetlenül mőködı hitelminısítık objektivitására alapul. Ez ellentmondásba ütközik azzal, hogy a minısítés ellenértékét a kibocsátó intézményeknek kell megfizetniük, akik az egymással versengı hitelminısítık kínálatából szabadon választhatnak. Mivel minden

profitorientált vállalat hangsúlyt helyez a jövedelmüket biztosító partnerek igényeinek kielégítésére, és az értékpapír kibocsátók szabadon versenyeztethetik a hitelminısítıket, így objektivitásuk megkérdıjelezhetıvé vált. Ennek következményeképpen jelenhettek

35

meg a piacon az állami, vagy nagyvállalati kötvényekre jellemzı AAA minısítéssel CDO-k, és egyéb kockázattranszferáló termékek. 3.2 A pénzügyi válság kitörése.

A 2000’-es években Amerika nemzetközi fizetési mérlegének hiánya elképesztı méreteket öltött. A külföldi importtermékek terén való túlköltekezés, és a pénzügyi piacokba áramlott külföldi tıke követelései jócskán meghaladták a gazdaság teljesítıképességét.

5. számú ábra: Amerika folyó fizetési mérlegének hiánya Saját szerkesztés, adatforrás: CIA

A magas forgalomban lévı pénzmennyiség, és a hitelbıl való vásárlások egyszerősége túlkeresletet gerjesztett, aminek hatására 2003-tól értéktelenedni kezdett a dollár. Az infláció, és az alacsonyan tartott jegybanki alapkamat pedig negatív reálkamatot15 hoztak létre, mely tovább növelte a kereskedelmi bankok által teremtett pénz mennyiségét. A kereslet túlfőtöttségének visszaszorítására a FED 2004 második felétıl kezdve fokozatos alapkamat emelésbe kezdett, de az inflációt nem tudta befolyásolni, hiszen a pénzintézetek egyre nagyobb kockázatvállalása még két évig magas szinten tartotta a forgalomban lévı pénz mennyiségét.
15

Negatív reálkamat esetén a bankbetétek várható hozama nem éri el az infláció szintjét, növeli a fogyasztási hajlandóságot, illetve a kockázatosabb, de nagyobb hozamú befektetések keresletét.

36

A vállalati outsourcing folyamatok miatt megrekedı lakossági jövedelemszint, az infláció, és az alapkamat emelés következtében megemelkedı hiteltörlesztések egyre több subprime ügyfél számára tették lehetetlenné adósságuk visszafizetését. Egyre több végrehajtott ingatlan jelent meg a piacon, a kereslet pedig fokozatosan gyengült a stagnáló bérek, a megtakarítások hiánya, és az emelkedı hitelköltségek miatt. A lakásárak emelkedése megtorpant, majd a tovább fokozódó kínálat következtében zuhanni kezdett. A nem fizetı adósok, és az amortizálódó fedezetek hatására a pénzügyi intézmények csak 2006 második felétıl kezdtek felhagyni az enyhe feltételekkel történı hitelezés gyakorlatával. A hitelnyújtás túlfőtöttségének mérséklıdésével megmutatkozott a jegybanki intézkedések hatása, a forgalomban lévı pénz mennyisége, s így a fogyasztási hajlandóság csökkenni kezdett, illetve az infláció üteme is visszafogottabbá vált. A pénzmennyiség visszaesése, és a pénzintézetek által kínált hitelkockázatot transzferáló termékek portfoliójában felhalmozódott kétes követelések elapasztották a strukturált hiteltermékek keresletét, és lenyomták árfolyamukat. Ez jelentıs

veszteségeket okozott az intézményi befektetık számára, akik felhagytak e termékek vásárlásával. A fizetésképtelenné váló adósok, és az értékesíthetetlen fedezetek által jelentett veszteségek a hitelnyújtó intézetek mérlegében maradtak és a tıkebázis gyengüléséhez vezettek. A meggyengült tıkehelyzető, és fizetıképességő pénzügyi intézmények közül elsıként a New Century Financial jelzálogbank kért csıdvédelmet 2007. Március 13.-án. Rövidesen több hitelnyújtó intézet, intézményi befektetı, és hitelgarancia-biztosító követte példáját, vagy jelentette be nyilvánosan veszteségét, és fizetésképtelenségét. Ez pánikhangulatot idézett elı a pénzügyi közvetítırendszerben, s gyakorlatilag megszőnt a pénzügyi intézmények közötti hitelezés. A bankközi piacok „befagyása”, és a pénzteremtı tevékenység szélsıséges visszaesése egy a gazdaság teljes egészére kiható súlyos likviditáshiányt idézett elı, és a pénzügyi közvetítırendszer összeomlásához vezetett.

37

3.3

A pénzügyi válság terjedése Európában

A 2002-2006 közötti idıszakban Európában is tapasztalható volt a hitelnyújtási tevékenység expanziója, de a túlhevültség jelei csak bizonyos régiókban mutatkoztak. Fıleg a laza monetáris politikát alkalmazó Egyesült Királyságban, Írországban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, illetve a felzárkózás során pénzügyi piacukat megnyitó keleti régiókban, ahol leginkább a devizahitelezés által kínált "kedvezményes" hitelfelvételi lehetıségek vezettek az eladósodás ütemének

felgyorsulásához, és a folyó fizetési mérleg hiányának kialakulásához. Ezekben az országokban is tapasztalható volt a kereslet miatt felszökı ingatlanárak jelensége, mégis általánosságban kijelenthetı, hogy Európában a lakáshitelezési folyamatok sokkal felelısségteljesebben zajlottak, mint a tengerentúlon.

6. számú ábra: 3 hónapos OIS bankközi kamatlábak az Eurozónában Saját szerkesztés, adatforrás: Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2009. November, MNB

16

2007 Júliusában, az amerikai pénzügyi összeomlás híre világszerte aggodalmakat váltott ki a pénzügyi piacokon. A várt recessziós hullám súlyosságát, és az általa érintett országok körét övezı bizonytalanság aláásta a befektetık bizalmát. A pénzügyi válság elsısorban az amerikai pénzintézetekkel szoros üzleti kapcsolatot fenntartó európai pénzintézeteket érintette, elszenvedett veszteségeik híre gyors ütemben terjedt a bankközi, és az értékpapírjaikat forgalmazó nyilvános piacok között. Ennek hatására a befektetık kockázatvállalási hajlandósága meredeken zuhanni kezdett, s tıkéjüket

16

OIS: 3 hónapos kamat 1 napos kamatra történı cseréje -swap-.

38

kivonták a veszteségeket elszenvedett pénzügyi intézményekbıl, illetve a gyengébb kockázati besorolású vállalatokból, és régiókból. A pénzügyi intézményeket övezı bizalmatlanság szorosan követte az Amerikából érkezı híreket, s 2007 nyarától kezdve négy nagyobb stresszhullámon esett keresztül, amely megfigyelhetı a bankközi kamatlábak árfolyamának gyors emelkedésében (6. ábra). A negyedik hullámot a rövid nyugalmi idıszakot követıen váratlanul bejelentett Lehman Brothers csıdvédelme, és az AIG állami kivásárlása17 váltotta ki, s ez juttatta legközelebb Európa pénzügyi rendszerét az összeomláshoz. Több jelentıs befektetési üzletággal rendelkezı komplex európai bankcsoport veszteségei olyan súlyossá váltak, hogy szükségessé tették az állam közbelépését. Az állami tıkeemelések hírére jelentısen megingott a pénzintézetek szolvenciájába vetett hit, ennek következtében csak magas felárral, és korlátozott mértékben tudtak forráshoz jutni, amit szigorított hitelezési feltételekkel, és magasabb díjszabásokkal áthárítottak az ügyfeleikre. Ez a vállalatok, és a fogyasztók pénzellátottságának csökkenését idézte elı. A pénzügyi rendszer összeomlásához vezetı öngerjesztı piaci kölcsönhatások megelızése érdekében a fejlett országok jegybankjai18 az irányadó alapkamat csökkentésével, a hitelfelvételkor befogadható fedezetek körének kibıvítésével, és közvetlen piaci mőveletekkel bıvítették a pénzintézetek likviditását, s feloldották a piacokat terhelı feszültséget. Ezzel természetesen a válság recessziós hatásait nem tudták orvosolni, csupán a pénzügyi közvetítırendszer közvetlen katasztrófájának veszélyét hárították el.

17
18

2008. Szeptember 15. és 16. FED-Amerika, ECB-Unió, BoE-Egyesült Királyság, SNB-Svájc

39

3.4

A pénzügyi válság Magyarországon.

A 2002-2006 közötti idıszakban tapasztalható hitelezési fellendülés Magyarországon nem váltott ki túlhevültséget, illetve az ingatlanpiaci áremelkedés nem vezetett ingatlanár-buborék kialakulásához. A pénzügyi piac fejletlensége miatt a pénzintézeti növekedés megvalósításához nem volt szükség a magas kockázatú pénzügyi innovációs termékek bevezetésére, illetve a konzervatív hitelezési gyakorlatnak köszönhetıen nem halmozódtak fel kétes követelések az eszközállományokban. Továbbá az ingatlanpiaci kínálat képes volt lépést tartani a kereslet növekedésével.

7. számú ábra: A bankrendszer külföldi forrásai.

Saját szerkesztés, adatforrás: Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2007. Április, MNB

A hazai pénzügyi közvetítırendszer gyenge pontja az erıs külföldi kitettsége. A 2000es évben például a külföldi tulajdonban lévı hitelintézetek aránya 81%-volt, ebbıl 76% többségi külföldi tulajdonosi szerkezettel bírt. (Várhegyi, 2001) E mellett a hazai összesített betétállomány nem fedezte a pénzintézetek által nyújtott hitelek

forrásigényét, ezért tevékenységüket külföldi források bevonásával tudták csak fenntartani, illetve bıvíteni (7. ábra). Ez utóbbi tényezıt tovább erısítette a devizahitelek népszerősége. A magyar pénzügyi sokkot a Lehman Brothers váratlan csıdjének, és az európai bankmentı csomagok hírének nyomában fellángoló szolvencia-kétely váltotta ki. Bár országunk pénzintézetei gyakorlatilag nem rendelkeztek külföldi jelzálogfedezető

40

értékpapírokkal, vagy egyéb kockázattranszferáló termékekkel, a külsı források elapadásának következtében komoly likviditási problémákkal kellett szembesülniük Az európai piacokon a forrásárak ugrásszerő növekedése (6. ábra) szinte azonnal érzékeltette hatását, a saját likviditási gondjukkal küszködı intézményi befektetık, és a külföldi anyaintézmények fokozatos tıkekivonása pedig elmélyítette a problémát, ami a pénzügyi intézmények tevékenységének lassulásához, és a bankközi piacok

forgalmának visszaszorulásához vezetett. (8.ábra)

1.

2. 3. Ft

4. MNB

1-4: Az európai stresszhullámok. Ft: Az erıs forint árfolyamának megfordulása MNB: 2008.10.22, 300 bázispontos alapkamatemelés 8. ábra: A magyar bankközi overnight hitelek kamatai a jegybanki alapkamat felett19 (jobb), és a napi bankközi forgalom 30 napos mozgóátlaga (bal) Saját szerkesztés, forrás: MNB statisztika

A hazai pénzügyi rendszert, külföldi kitettsége különösen érzékennyé tette a feszült befektetıi hangulat hullámzásai iránt. A Lehman-csıd által kirobbantott tıkemenekítési hullám erıs zuhanásba taszította a magyar részvények, és a forint árfolyamát. Ennek megfékezésére a Magyar Nemzeti Bank 2008.10.22-én radikális, 300 bázispontos alapkamat emelést hajtott végre, amivel feltartóztatta a pénzügyi szabadesést, és

Az ON hitelek és az érvényes alapkamat különbözete, a nulla alatti érték a jegybanki alapkamatnál kisebb bankközi kamatlábat jelent.

19

41

megelızte a pénzrendszer összeomlását. Sajnos a nemzetközi hitelminısítık20, 2008.11.07-én nyilvánosságra hozott negatív értékelése egy újabb, egészen 2009 március végéig tartó inflációs hullámot idézett elı. 2008. Októberében lángolt fel a betéti garanciákkal kapcsolatos pánikroham. A nagy külföldi bankok összeomlásának hírére a magánszféra menekíteni igyekezett tıkéjét, a hazai bankok csıdjétıl tartva. A pénzkivételi hullám -ha valóban bekövetkezett volnaönmagában tönkretehette a pénzintézetek szolvenciáját. Gyors ellenlépésként az OBA 12,5 millió forintra -50’000 euró- emelte a bankbetétekre vonatkozó biztosításának felsı értékhatárát, az állam -követve az Uniós példát- korlátlan garanciát vállalt a fennmaradó betétösszegekre, ezzel elejét vették az alaptalan hisztériának. (VGO, 2008) A Magyarország által igénybe vett nemzetközi hitelcsomagról szóló megállapodást 2008. Október 27.-én hozták nyilvánosságra. A Nemzetközi Valutaalap –IMF-, az Európai Unió, és a Világbank által összeállított hitelkeret akkori árfolyamon átszámítva mintegy 5,1 billiárd forintot tett ki, ami lényegében megduplázta 6,3 billiárd forintos nemzetközi tartalékainkat. (VGO-MNB, 2008) Viszonyításképpen, a folyó fizetési mérlegünk hiánya 1,9 billiárd forint volt a 2008-as évben. A rendelkezésünkre bocsátott hitelkeret készenléti díja 0,25% évente, a lehívott összegek kamatozása pedig annak nagyságával arányosan változik, az elsı lehívott részlet után 2,71%. A felvételtıl számított 17 hónapig áll rendelkezésünkre, aztán 27 hó türelmi idı elteltével két év alatt törleszteni kell a kölcsönt. A megállapodás idıpontjában a kormány hivatalos álláspontja szerint a hitelkeret igénybevételének célja az országba vetett bizalom megerısítése, s az esedékes részleteket nem fogjuk lehívni. Ennek ellenére 1,2 billiárd forintnyi összeget már 2008 utolsó negyedévében lehívtunk a hitelbıl, ami részben az MNB devizaszámláján elkülönítve áll, részben a költségvetési hiány finanszírozását, illetve 600 milliárd forint értékben a hazai bankrendszer forrásellátását szolgálja. (VGO-Origo, 2008) Ez, és a 2008.11.24-én végrehajtott kötelezı tartalékráta csökkentés21 hozzájárult a bankközi piacok stabilizálódásához (MNB, 2009).

20 21

S&P, Fitch, és Moody’s 5%-ról 2%-ra.

42

A magyarországi hitelnyújtó intézmények helyzete a közvetlen katasztrófa veszélyének elhárításával nem oldódott meg egy csapásra. Továbbra is jelentıs problémát jelent a forráshiány, és a külföldi pénzintézetek leányvállalatainak az anyaintézmények kiadáscsökkentı intézkedései. A hitelezési feltételek szigorítása egyértelmően következik a kihelyezendı tıke szőkösségébıl. Egyrészt, megmaradt forrásait a hitelnyújtó igyekszik a lehetı legbölcsebben befektetni, másrészt a vele szembeni bizalmat is növeli, ha ügyfelei között a legjobb adósokat tudhatja. 2008 második félévében a hitelezési feltételeinek szigorítását jelzı hitelnyújtó intézmények aránya a vállalati hitelezés terén 100%, és a fogyasztói hitelezés terén 88% volt. (MNB, 2009) A devizahitelek forrásainak magas árfolyama, illetve a forinthitelek esetében a jegybanki alapkamat emelése, jelentıs áthárított költségeket rótt a hiteligénylıkre. A lakossági hitelek THM értéke a 2008. Novemberi sokkot követı enyhülés22 hatására sem csökkent,23aminek hátterében a hitelnyújtó

intézetek makacs likviditáshiánya, a megemelt betéti kamatok többletköltségei, és a háztartások fizetıképességében való kétely állhat. Leszőkült a devizahitelezés köre, az euró alapú hitelek stabilitásuk, és könnyebb hozzáférhetıségük révén kiszorították a svájci frankra, és a japán jenre alapuló konstrukciókat a hitelintézeti kínálatból. Jobban megbíznak a pénzintézetek a vállalatokban, több információhoz juthatnak az adósminısítés során, és nem kell felvállalniuk a csoportos kockázatkezelés által jelentett veszélyeket. A vállalati ügyfelek számára kínált konstrukciók díjtételeinek javulása követi a forrásként használt fizetıeszköz megszerzésének költségvonzatát. Külföldi kitettségük csökkentésére a hazai pénzintézetek betétállományuk növelésébe kezdtek 2008 második felétıl. Természetesen ezt megkönnyítette a jegybanki alapkamat
22 23

9. ábra: A hiteldíjak változása. Saját szerkesztés, forrás: MNB

23

A jegybanki alapkamat, és a devizaforrások árának fokozatos csökkenése 2009-ben. A háztartási hiteleknél THM, a vállalati hiteleknél a kamatláb szerepel. Az új szerzıdések adatai.

43

magas szintje, de annak 2009-es fokozatos csökkentése ellenére az új betétesek még októberben is találhattak 10% feletti éves kamatlábú akciós lekötéseket. 2009

augusztusáig a pénzintézetek sikeresen elérték a 145,9%-os hitel/betét arányt, ami a 2007 Május – Júliusi szintnek felel meg. A hitelezési tevékenység általános visszaesése a pénzteremtı folyamatok

lefékezıdésével járt. A 2009-es évben, a monetáris intézményeken kívüli készpénz mennyisége Márciusban tetızött, majd az év végére kis mértékben csökkent az elızı évi átlaghoz képest. A készpénztartás hullámzása még a legválságosabb idıszakokban sem érte el a nem monetáris intézetben lévı készpénzhányad, azaz az 1,99 billiárd forint 10%-át. A forgalomban lévı készpénz mennyisége jelenleg 2,15 billiárd forint. A látraszóló folyószámlabetétek aránya jó hat százalékkal csökkent a 2008-as szinthez képest, bár még így is a kétszeresét teszi ki a monetáris intézményeken kívüli készpénznek. Sikeres volt a pénzintézetek betétösztönzı magatartása, hiszen 16,43%-os növekedést sikerült elérniük az elızı évi átlaghoz képest 2009 Októberéig, ami 8,47 billiárd forintos összesített betétösszeget jelent. Általánosságban, a 2009-es évben stagnált a gazdaságban lévı pénz mennyisége, vagyis a monetáris pénzintézetek gyakorlatilag csak annyi hitelt nyújtottak, amennyit visszafizettek számukra. (10. ábra)

10. ábra: A monetáris aggregátumok, és a multiplikátorok változása. Saját szerkesztés, forrás: MNB

44

3.4.1

A nem pénzügyi vállalatok helyzete Magyarországon. A pénzintézetek visszafogott, és szigorú hitelezési gyakorlata még a 2009-ben kibıvülı Új Magyarország Program hatására is csak kis mértékben enyhült, pedig a hazai, és uniós forrásokkal támogatott kezdeményezés egyaránt kínál kedvezményes refinanszírozást, és állami garanciavállalást. A vállalatok gazdálkodásába sok esetben beszámított forgótıke-kiegészítés hiánya

egyértelmően kihat rendszeres mőködésükre, és kritikus helyzetekben fizetıképességük elvesztését okozhatja. A
11. ábra: Vállalatok helyzete Saját szerkesztés, forrás: MNB
25

projektek meggátolja

finanszírozásának növekedésüket, és

elutasítása

pedig

eszközállományuk

korszerősítését, ami rövidtávon emelkedı üzemeltetési költségekhez, hosszú távon pedig a gazdasági tevékenység visszaeséséhez vezethet. A hitelnyújtás szigorítása a kis és középvállalkozások számára jelent nehézségeket. A pénzszőke által okozott recesszió nem csak közvetlenül hat ki a vállalatokra, kereskedelmi -kül-, és belföldi- partnereik szolvencia problémái jelentıs mértékben csökkentik a keresletet, illetve befagyaszthatják a már teljesített megbízások ellenértékének megfizetését. 24 3.4.2 A fogyasztók helyzete Magyarországon.

A háztartások számára is beszőkültek a hitelfelvételi lehetıségek, bár 2009 Októberétıl újra elérhetı az államilag támogatott lakáshitel. (Origo, 2009) A

hiteldíjak emelkedése jelentıs terheket rótt az adósokra, különösen a devizahitelek terén zajlottak le nagy horderejő események 2008 második felében. A forint gyengülése, és a külföldi források felára az egekbe emelte a devizában eladósodottak törlesztırészleteit. Igaz, 2008 végére a kormány, és a pénzintézetek
24
X

12. ábra: Fogyasztók helyzete Saját szerkesztés, forrás: MNB

25

Hitelfelvétel: szektor nettó negyedéves hitelfelvétele. Késedelmes törlesztés: 90 napos késedelmet meghaladó törlesztések.

45

megállapodtak a devizatartozások forintra való átválthatóságáról, de az árfolyam különbözet hatására felduzzadt adósságállomány áthelyezése a magasabb kamatozású forintalapra hatalmas veszteségek realizálására kötelezné a háztartásokat. (Origo, 2009) A vállalatok gazdasági tevékenységének visszaesése nyomán foganatosított

költségcsökkentı intézkedések az elbocsátások, és a béremelések elhalasztásán keresztül csökkenti a háztartások bevételeit. 3.4.3 A Gazdasági visszacsatolások. növekedést sokkszerően felváltó recesszió önmagát felerısítı

lendületes

visszacsatolásokat okoz a gazdasági rendszer mőködésében, ami hosszúra nyújtja a pénzügyi rendszer felépülését. A hitelforrások szőkössége miatt mind a háztartások, mind a vállalatok igyekeznek lefaragni költségeiket, ami a gazdasági rendszer piacainak -tényezı, termék, pénzügyikeresletét egyaránt csökkenti, s ez rontja a gazdaság szereplıinek bevételeit. A háztartások, és a vállalatok jövedelmi helyzetének megromlása gyengíti

adósminısítésüket, s így egyre többen elesnek a nehéz helyzetükbıl való kilábaláshoz szükséges agyagi támogatás megszerzésének lehetıségétıl. A jövedelmek csökkenése, és a törlesztési terhek emelkedése növeli a nem fizetı adósok arányát. Az elmúlt évek konzervatív hitelezési gyakorlatának köszönhetıen Magyarországon viszonylag alacsony volt a hitel-portfoliók elkönyvelt veszteségének aránya: 1,4% a lakossági ügyfelek, és 0,98% a vállalati ügyfelek esetében. Ez az arány 2009 Júniusáig a lakossági ügyfelek esetében 2,6%, a vállalati ügyfelek esetében 1,85%-os szintre emelkedett. (MNB, 2009) Elszenvedett veszteségeiket a pénzintézetek áthárítják ügyfeleikre, tehát tovább emelkednek a hiteldíjak, és a törlesztési terhek. Továbbá, a nem fizetı adósok ösztönzik a hitelnyújtókat az adósminısítési rendszerük szigorítására.

46

3.4.4

Állami segítségnyújtás

A pénzintézetek megemelkedett forrásköltségeik áthárításához egyre gyakrabban éltek a hitelszerzıdések egyoldalú módosításával. Ennek ellensúlyozására, a 2009. Augusztus elsejétıl érvényes jogszabályi változások megszőntették az új díjtételek szerzıdéskötés utáni bevezetésének, illetve az egyes díjtételek elıre nem rögzített események miatti megváltoztatásának lehetıségét. (VO – PSZAF, 2009) A válság hatására az adósságcsapdába került, jövedelemforrásától megfosztott háztartások megsegítésére, az állam készfizetı kezessége mellett felvehetı áthidaló hitelt vezetett be a kormány. Az állam által ajánlott mentıöv 24 hónapos idıtartama alatt, 10’000 forintra mérsékeli a munkahelyüket 2008. szeptember 30. után elvesztı, lakáshitel-adósok törlesztési terheit, amennyiben felvett hitelük értéke nem haladja meg a 20 millió forintot25. A hitelszerzıdés megkötése 2010. december 31.-éig kérvényezhetı az eredeti hitelt folyósító pénzintézetnél. 3.4.5 Társadalmi visszacsatolások

A pénzügyi rendszer megingása, és annak sajnálatos következményei tovább növelték a pénzintézetekkel szemben elutasító, bizalmatlan személyek táborát, illetve rontották az egyes pénzintézetek megítélését. Ez hosszú távon akadályozhatja a közvélemény által megbélyegzett intézmények növekedését. A visszautasított igénylések esetén a hitelnyújtó intézmények a lehetı leghomályosabb formában tájékoztatják ügyfeleiket az elutasítás okáról26, az elutasítás indokának közlése biztonsági szempontból nem is érdekük. Az elutasított igénylık többsége pedig soha többé nem tér vissza, hiszen számukra csupán az vált nyilvánvalóvá, hogy hitelképtelenek az adott pénzintézet szemében. A befektetéssel kombinált hitelek, és a kockázatos értékpapírokba -Pl.: CDO- történı befektetések mintegy 100 milliárd forintnyi veszteséget okoztak a magyar pénzintézetek ügyfeleinek. (Ács-Brückner-Szép, 2009) Ezek az új, innovatív pénzügyi mőveleteken
25 26

2009. évi IV. törvény, Pénzügyminisztérium. „Tájékoztatjuk kedves Ügyfelünket, hogy a jelen feltételek mellett hiteligénylését nem állt módunkban elfogadni.”

47

alapuló termékek viszonylag kevéssé terjedtek el hazánkban, a háztartások tulajdonában lévı 3,1 billiárd forintos, és a nem pénzügyi vállalatok tulajdonában lévı 1 billiárd forintos értékpapír állományt figyelembe véve. (MNB, 2009) Mégis, a veszélyes konstrukciók kibocsátását övezı felelıtlen intézményi magatartás rányomta bélyegét a pénzügyi intézményekrıl alkotott képre. Ugyancsak nagy felháborodást váltottak ki a rendezetlen jelzálogtartozások

következtében foganatosított kilakoltatások. Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökének elmondása alapján a tavalyi évben összesen 40 ezer esetben kezdeményeztek bírósági végrehajtást hiteltartozás miatt, ebbıl 236 eset végzıdött kilakoltatással. A 2009-es évben valamelyest nıtt a bírósági határozat alapján elvégzett kilakoltatások száma, de ennél nagyobb problémát jelentenek a behajtócégek számára értékesített, s így a bírósági ellenırzés alól kikerült esetek számának növekedése. (NOL-Origo, 2009) A 2008 Októberi pénzügyi sokk következtében foganatosított szigorító intézkedések egyike a jelzáloghitelezésbe bevonható ingatlanok körének szőkítése volt. Az OTP bank nyilvánosságra hozott, 400 települést felsoroló feketelistája heves érzelmeket váltott ki az érintett települések lakóiból. Ennek ellenére -bár nyíltan közzétett lista nélkül- a mai napig tapasztalható a hátrányos helyzető települések háttérbe szorítása a hitelnyújtás terén. (Index, 2008) 3.4.6 Összefoglalás a 2008 Októberében bekövetkezett pénzügyi folyamatok a

Összességében,

pénzintézetek üzleti magatartására, és a lakosság jövedelmi helyzetére gyakorolt hatásukkal megnövelték a vezetı hitelszolgáltatók kínálata, és a fogyasztói kereslet közötti rést, s ezzel lehetıséget teremtetettek a már létezı alternatív hitelezık tevékenységének kiszélesítésére, illetve igényt teremtetettek új szemlélető pénzügyi megoldások megszületésére.

48

4 Az alternatív, fogyasztói hitelszolgáltatások megjelenése
Az alternatív hitelpiac a vezetı pénzintézetek által nyújtott hitellehetıségekbıl részben, vagy teljesen kirekesztett személyekbıl, illetve az igényeik kielégítését célzó pénzügyi intézményekbıl épül fel. Fontos megjegyezni, hogy az alternatív hitelpiac bıvebb a magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek másodrendő -subprime- piacánál, bár magába foglalja azt. Az alternatív hitelszolgáltatások kiemelkedı szereppel bírnak a pénzügyi

kirekesztettség elleni küzdelemben. A szükséges idıpontban, és megfelelı mértékben nyújtott anyagi támogatás megelızheti egy nehéz helyzetben lévı háztartás teljes pénzügyi összeomlását, megóvva tagjait az eladósodottságtól, és az ezzel járó társadalmi kirekesztettségtıl. Hasonlóképpen lehetıséget teremthet egy család hosszú távú terveinek megvalósítására, ami magasabb életszínvonalú, és újabb hitel felvételére nem szoruló háztartás kialakulását eredményezheti. A pénzügyileg részben, vagy teljesen kirekesztett személyekbıl álló piaci szegmensek közül, az alternatív hitelpiac rendelkezik a legnagyobb aktivitással, és a legtöbb szereplıvel. 4.1 Az alternatív hitelpiac keresleti aktivitásának alapvetı okai

Az anyagi nehézségekkel küszködı személyek nagyobb terheket hajlandóak felvállalni, s e többletteher vállalási hajlandóságuk pedig arányosan növekedik, a helyzetük komolyságával. Sajnos legtöbb esetben épp a hiteligényt kiváltó probléma zárja ki a személyt a vezetı hitelintézetek ügyfelei közül. Például: Munkanélküliek. A fogyasztói hitelszolgáltatásokat kínáló vezetı pénzintézetek, nagy tömegeket szolgálnak ki. Ennek hatékony feldolgozására, és a szolgáltatásuk minıségének biztosítására standardizált rendszereket fejlesztenek ki, melyek rengeteg elınye mellett leküzdhetetlen velejárója, hogy olyan lehetséges ügyfelek is fennakadnak a szőrésen, akik egyébként tökéletes adósok lennének.

49

Például: Egy cégtulajdonosnak stabil, és magas jövedelme van, de nem töltheti ki a saját munkáltatói igazolását. APEH jövedelemigazolásért pedig nem fog munkaidıben elfáradni. Hasonló jellegő, a termékkialakítással elégedetlen alternatív ügyfelek köre. A vezetı hitelszolgáltatók konstrukcióikat a többség igényeihez igazodva alakították ki, s akiknek ez nem felel meg, azok kénytelenek az alternatív hitelpiacon megoldást találni. Például: a OTP bank legkisebb felvehetı személyi kölcsön összege 100’000Ft, míg a Providentnél 30’000 Ft. Hiába sokkal kedvezıbbek egy vezetı pénzintézet ajánlatai, sokan viszolyognak a szükségesnél egy kicsivel is nagyobb hitel felvételétıl. A pénzügyi piacokra vonatkozó központi intézkedéseket, és ajánlásokat alapvetıen az ügyfelek védelmében hozzák, és a vezetı hitelszolgáltatók ezeket saját érdekükbıl betartják. Mégis, mindig vannak olyan személyek, akik ezt nem hajlandóak belátni, és addig keresik az alternatív lehetıségeket, míg végül sikerül hitelhez jutniuk. A Magatartási kódex elsı fejezetének a.) pontja szerint: „A hitelezık hitelbírálataik során alapvetıen az ügyfeleik hitelezı által megismert teherviselı képességét figyelembe véve hozzák meg hitelengedélyezı döntéseiket. Ezen eljárásuk során megvizsgálják, hogy ügyfeleik várhatóan képesek lesznek-e a szerzıdésszerő visszafizetésére. Csak eszközfedezeti alapon, jövedelem vizsgálat nélküli hitelt – a felmerülı kockázatok gondos mérlegelésével, illetve erre kialakított speciális termékkörökben – korlátozottan nyújtanak.” Sokan kényelmi szempontokból maradnak távol a vezetı hitelszolgáltatóktól. Nem veszik a fáradságot, hogy meglátogassák a fıleg városokban összpontosuló nagy hitelintézetek fiókjait, megelégednek azzal a szolgáltatóval, aki a közvetlen közelükben van, vagy házhoz jön. Például: Otthon, sorban állás nélkül átvehetı gyorskölcsönök. A bizalom, akár a legjobb ügyfeleket is az alternatív szektorban tarthatja. Akit a múltban már kisegített egy pénzintézet szorult helyzetébıl -fıleg ha mások elutasították-, az nem fog újakat keresni helyette. Például: Takarékszövetkezetek stabil vidéki ügyfélbázisa.

50

Vannak, akik nem is feltételezik magukról, hogy valaha is a vezetı hitelszolgáltatók ügyfeleivé válhatnának, így eleve az alternatív pénzintézeteket fogják felkeresni, akiknél garantáltnak érzik „sikerüket”. Például: Egy visszautasított hiteligénylés erıs érzelmi reakciókat vált ki az emberekbıl, melynek megalázó emlékét egy jó ideig nem felejtik el. 4.2 Az alternatív hitelpiac kínálati aktivitásának alapvetı okai

Természetesen a nagyobb vállalt kockázatért cserébe a hitelszolgáltatók magasabb ellenértéket várhatnak szolgáltatásaikért, ez idıarányosan nagyobb bevételt, és dinamikusabb növekedést jelenthet számukra. Például: A Provident Pénzügyi Zrt. heti törlesztéső gyorshitelei. A hitelek tekinthetıek egy adott személy jövıjébe való beruházásnak is. Amennyiben ez sikeres, úgy a pénzintézetnek egy jó anyagi háttérrel rendelkezı, és irányában elkötelezett ügyfélre sikerült szert tennie. Igaz, ez fıleg a fiatalok, illetve a váratlanul nehéz helyzetbe került személyek esetében érvényes, de az ügyfélszerzés hosszú távon megtérülı tevékenység. Például: Diákhitel. Magyarország hitelpiaca koncentrált, néhány nagyobb pénzintézet uralja. A nemzetközi háttérrel nem rendelkezı kis szolgáltatók elsısorban az alternatív piacon tudják megvetni a lábukat, ahol nem kell eleve kudarcra ítélt versenyre kelniük. (MNB, 2009) Hazánkban még nem elterjedt, a Vállalatok Társadalmi Szerepvállalásának

Corporate Social Responsibility- a hitelpiacon való megmutatkozása, de már léteznek olyan vezetı pénzintézetek, akik a PR szempontból kötelezı jótékonysági akciókon túlmenıen üzleti folyamataikba is beillesztették a hátrányos helyzetőek megsegítését. Például: A CIB bank, diákok számára kialakított CIBEZZ folyószámlahitele.

51

4.3

Az alternatív hitelszolgáltatások keresletét befolyásoló tényezık

Azok a tényezık, melyek az elmúlt idıszakban hitelezésbıl kirekesztettek körére, vagy a vezetı hitelszolgáltatások kínálatára hatva befolyásolták az alternatív szolgáltatások iránti igényt. Az alábbiakban pozitív elıjellel szerepelnek az alternatív

hitelszolgáltatások keresletét erısítı, és negatív elıjellel szerepelnek az azt gyengítı tényezık. 4.3.1 A vezetı hitelszolgáltatások kínálatát befolyásoló tényezık

− A piaci versenyhelyzet átalakulása a vezetı hitelnyújtó intézetek figyelmét egyelıre a nagyobb potenciált, és kisebb kockázatot képviselı tömegek felé fordítja. − A pénzpiaci recessziós hullám erısebb hatást gyakorolt a nemzetközi forrásokból gazdálkodó vezetı pénzintézetekre, és azok leányvállalataira. − Az urbanizáció csökkenti a vidéki területek piaci súlyát, s így a hitelszolgáltatásokkal való ellátottságukat. − A piaci szabályozások szigorítása, elsısorban a meglévı rendelkezések határán egyensúlyozó alternatív intézetek tevékenységét korlátozza. (Melléklet, MNB javaslat) − Az pénzügyi közvetítırendszer többletköltségeinek -pl.: direkt, vagy indirekt jegybanki eszközök- áthárításával nınek a hitelfelvétel által okozott terhek, ami a kis jövedelmő ügyfeleket kirekeszti. − A pénzügyi kirekesztettség elleni küzdelmet támogató intézkedések -állami garancia, kedvezı refinanszírozás- minden pénzintézetnek azonos mértékő kedvezményt nyújtanak, ami ösztönzi a vezetı hitelszolgáltatókat, és csökkenti a kisebb szolgáltatók elınyét az alternatív piacon.

4.3.2

A hitelezésbıl kirekesztettek körét befolyásoló tényezık

− A munkaerıpiac rugalmasságának növekedésével bizonytalanabbá válnak az állások, csökken a háztartások jövedelme, és így az igénylık hitelképessége.

52

− A jövedelmi egyenlıtlenségek felerısödésével nı az egyes társadalmi rétegek közötti szakadék, s így a hátrányos helyzetőek egyre távolabb kerülnek a vezetı pénzintézetek által megcélzott többségi piactól. − A vezetı pénzügyi szolgáltatókba vetett bizalom megcsappanása az alternatív lehetıségek felé tereli a kínálatot. − A pénzügyi alapismeretek hiánya érzéketlenné teszi az ügyfeleket az egyes hitelnyújtó intézetek ajánlatai között lévı különbségek felismerésére. − A társadalom hitelekhez való hozzáállása kritikus fontosságú! Ha a hitelfelvétel gyakorlata elterjedt az országban, akkor az ismerıseik példáját követve egyre többen veszik igénybe az ilyen jellegő szolgáltatásokat. Amennyiben nem elterjedt, sıt szégyellni való eseménynek tartják, úgy azok sem keresik fel a hitelszolgáltatókat, akiknek valóban szükségük lenne támogatásukra. (Régiónként változó.) − Az alternatív piaci verseny erısödése fokozza a pénzügyi innovációt, viszont az összetettebbé váló kínálat elidegeníti az alacsony pénzügyi mőveltséggel rendelkezı személyeket. − A háztartások jövedelmi helyzetének romlása csökkenti a fogyasztási hajlandóságot, ami alapvetı mozgatórugója a hitelek keresletének. − A bedılt hiteltartozások végrehajtása által gerjesztett felháborodási hullám, és negatív hírverés általánosságban növeli a pénzintézetektıl elzárkózó személyek számát. 4.4 Az alternatív hitelpiac keresletének vizsgálata a vezetı hitelszolgáltatók kínálatának elemzésével A vezetı pénzintézetek kínálatának jellemzésére, a „Mastercard – Az év bankja 2009” program elsı három helyezettjének, az OTP Banknak, az Erste Banknak, illetve az FHB Banknak a fıbb, új ügyfelek számára nyújtott ajánlataihoz tartozó ár-, és nem árjellegő hitelezési feltételei szerepelnek. 4.4.1 Személyi feltételek

Minden pénzügyi intézményre vonatkoznak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény

53

rendelkezései27, melyek megkövetelik az ügyfelek azonosítását üzleti kapcsolat létesítésekor. Ennek ellenırzéséhez szükséges az ügyfél személyazonosságát, és lakcímét igazoló valamely hatósági okmány -személyi igazolvány, új típusú vezetıi engedély, útlevél, és lakcímkártya-. E mellett a pénzintézetek bekérnek egy második, ugyanazon személy nevére szóló érvényes okmányt -leggyakrabban adóigazolványt, vagy TB kártyát- is. A személyazonosító okmányok érvénytelen adatai lehetetlenné teszik a hitelfelvételt. Az okmányirodák nehézkes adminisztrációja miatt sokan inkább hagyják elévülni irataikat, de nem szakítanak idıt a hosszadalmas ügyintézésre. Sok hiteligénylést utasítanak el, például összeegyeztethetetlen munkahely, és tartózkodási cím miatt. Persze a pénzintézet nem köteles elhinni, hogy az ügyfél Budapesten dolgozik, és Pécsrıl ingázik minden nap. Általánosnak számít az ügyfelek devizabelföldi -természetes személy, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkezikstátuszának megkövetelése. Sok külföldi állampolgár igénylését utasítják el, csupán azért, mert érvényes tartózkodási iratait adminisztratív okokból még nem kapta kézhez. A hitelszerzıdés megkötésének alsó életkorhatára 18 év, illetve a fedezet nélküli, személyi kölcsönök esetében az OTP banknál 21, az Erste banknál 23 év. A fiatalok nem tudnak fedezet nélkül komoly összegő hitelhez jutni, pedig sokan már tizennyolc évesen saját szakmával, munkahellyel, és akár családdal bírnak. A hiteligénylı életkora a kölcsön lejáratáig nem haladhatja meg a 70. életévet. Ellenkezı esetben a hitelnyújtó további biztosítékot köt ki, mely lehet az elızı feltételbe nem ütközı adóstárs, vagy ingatlanfedezet bevonása. Az FHB bank nem kínál fel alternatívát. Amennyiben az idıs ügyfél nem rendelkezik a kívánt fedezetekkel, úgy kirekesztıdik a hitelezési szolgáltatásokból. A kölcsönt igénylı ügyfélnek igazolnia kell napközbeni telefonos elérhetıségét a hitelnyújtó számára. A fedezettel nem rendelkezı hitelek esetén elvárás a vezetékes telefonon, vagy elıfizetéses mobiltelefonon való elérhetıség, a felöltıkártyás mobiltelefonnal rendelkezı személyek csak korlátozottan -pl.: 500’000 Ft-ig, OTP-,
27

2007. évi CXXXVI törvény 6§, 7§

54

vagy egyáltalán nem vehetnek igénybe személyi kölcsönt. A csupán felöltıkártyás mobiltelefonnal rendelkezı személyek nem érhetik el a nagyobb összegő

hitelkonstrukciókat, jövedelmi helyzetüktıl függetlenül. Pénzintézeti oldalról érthetı a könnyen beszerezhetı, lecserélhetı, azaz nem stabil elérhetıséget megadó személyektıl való tartózkodás, de sokan szabad akaratukból nem kötnek hosszú távú szerzıdést egy mobilszolgáltatóval, s hogy munkakörük nem teszi lehetıvé a vezetékes telefonon való elérhetıséget, nem az ı hibájuk. Érdekes paradoxon, hogy az áruházakba kihelyezett hitelügyintézık többsége e szempont alapján hitelképtelen. 4.4.2 Jövedelmi feltételek

Alapvetı elvárás a hiteligénylı ügyfelekkel szemben, hogy rendelkezzenek a mindenkori minimálbér összegét -jelenleg 71’500 Ft- elérı, rendszeres és igazolható havi jövedelemmel. Kivételt képeznek a folyószámlahitelek, ahol az alsó

jövedelemkorlát mértéke megegyezik a minimális hitelkeret nagyságával. A korlátozott hitelhozzáférés egyik alapvetı indoka a háztartás alacsony jövedelme, pedig épp a jövedelmi korlátok kitágításának igénye gerjeszti a hitelszolgáltatások iránti keresletet. Ebben fıleg a minimálbér alatt keresı, szakképesítést nem igénylı munkakört betöltı alkalmazottak, kisnyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, és a hiteldíjak megemelkedése során eladósodottak érintettek. Az igazolt jövedelemnek legalább három hónapja ugyanazon munkáltatónál betöltött folyamatos munkaviszonyból kell származnia. Nem fogadják el jövedelemigazolását a frissen munkahelyet váltott személyeknek, illetve a lezárt üzleti évvel nem rendelkezı vállalkozóknak. Pedig a munkaerıpiac rugalmasabbá válásával egyre csökken a stabil munkaviszonnyal bíró személyek száma. Ide tartoznak még a nyugdíjazás alatt álló személyek is, a hozzájuk hasonló különleges esetekkel kapcsolatban a hitelintézmények szabályzata tehetetlen. A munkaviszony igazolása a jövedelemszerzı tevékenység függvényében történhet: − Alkalmazotti munkaviszony esetén a jövedelem 30 napnál frissebben kiállított, cégszerően aláírt munkáltatói igazolással fogadtatható el.

55

− Nyugdíjasok, és rokkantnyugdíjasok esetében a jövedelem nyugdíjas igazolvánnyal, és utolsó havi nyugdíjszelvénnyel, vagy az jövedelem átutalást feltőntetı bankszámlakivonattal igazolható. − A folyószámlahitelek esetében a jövedelem igazolásának szükséges, és elégséges módja a jövedelem adott intézetnél vezetett folyószámlára való érkezése. − Egyéni vállalkozó, cégtulajdonos, vagy szellemi szabadfoglalkozású ügyfelek esetében a jövedelem kizárólag a jövedelemszerzı tevékenységet igazoló okmányokkal -pl. éves APEH jövedelemigazolás- igazolható. Nem tudnak rendszeres jövedelemszerzı tevékenységet igazolni a munkanélküliek, háztartásbeliek, az ideiglenes állásokat betöltı diákok, illetve azok a személyek, akiket munkáltatójuk alkalmi munkaerınek jelent be, s nem hajlandó számukra munkáltatói igazolást kiállítani. Mások megalázónak érzik bevallani a hitelfelvételre való ráutaltságukat, ami például a munkáltatói igazolás kiállítása során elkerülhetetlen, illetve nem kívánják felvállalni az ügyintézéssel járó bonyodalmakat. 4.4.3 Egyéb feltételek

Amennyiben az igénylı szerepel a KHR negatív adóslistáján, úgy nem hitelezhetı. Aktív KHR listás személy alapvetıen kirekesztett minden hiteligénylésbıl. A listára való felkerülésnek több oka lehet, itt elsısorban azok az indokok szerepelnek, melyek jóhiszemő ügyfél esetében is bekövetkezhetnek: − A minimálbér összegét meghaladó mértékő kötelezettségével 90 napot meghaladó késedelembe esett. Ehhez nem feltétlenül kell hitelt felvenni, bármilyen tartozás elegendı a KHR listára kerüléshez. Sok szomorú történet ismerhetı, perben álló kezesekrıl, elvált házastársakról -aki ugye adóstárs-, pénzintézeti hiba miatt hibásan átutalt törlesztırészletekrıl28 . − Korábban ellopottként bejelentett kártyájával tranzakciót hajt végre. Passzív KHR listás személy sem kaphat hitelt Magyarország vezetı hitelintézeteinél. Az elızı felsorolásban megemlített indokok miatt KHR listára kerülı személyek adatai még a probléma megoldása utáni 5 évig szerepelnek a rendszerben.

28

http://bar-lista.com/Tortenetek

56

A hitelnyújtó intézmény kizárólag a nála nyitott folyószámláról fogadja el az ügyfél törlesztését. Nem kevés ember gondolkodik úgy, hogy ha már van egy bankszámlája, akkor minek nyisson egy másikat is? Ez az agresszív ügyfélszerzı magatartás visszatetszést kelthet. A hitelnyújtó intézmények a hitelbírálat során kiköthetik egy kezes bevonásának szükségességét. A társadalmilag kirekesztett személyek nem képesek elfogadható kezest találni maguknak, amennyiben egy pénzintézet ezt a feltételt szabja meg számukra. A társadalmi kirekesztettség legszembetőnıbb áldozatai a kisebbségiek, de ugyanígy elszigeteltek lehetnek az egyedülállók, és az idıs korúak is. Az egy havi törlesztés csak kiemelkedıen magas jövedelmő ügyfelek esetében haladhatja meg az adós jövedelmének 33%-át. Logikus, és egyértelmő intézkedés, de hazánkban igen sokan vannak minimálbérre bejelentve, s a valós jövedelmüket „kézbe” kapják. Ez alapján viszont maximálisan havi 23’800 forintos törlesztırészletet vállalhatnak fel, tehát komolyabb hitel felvételére nem alkalmasak. 4.4.4 Lakáshitelek egyéni feltételei

A fedezetként felajánlott, Magyarország területén lévı ingatlannak per, teher, és igénymentesnek, illetve forgalomképesnek kell lennie, jelzáloggal terhelt ingatlan csak a hozzá kötıdı adósságkiváltó hitel fedezete lehet. Az ingatlanfedezető hitelek folyósításának feltétele a szerzıdés közokiratba foglalása -tartozás elismerés-, illetve az illetékes földhivatalnál a jelzálogjog bejegyzése. További feltétel az ingatlanra kötött. biztosítás megléte, melynek kedvezményezettje a hitelnyújtó. Az OTP Bank kiköti, hogy a biztosítás értéke érje el a nyújtott kölcsön, és egy évi járulékainak összegét. Az FHB bank nem fogad el 3 millió forintnál alacsonyabb értékő ingatlant fedezetként. A hitelnyújtó által elfogadott ingatlanfedezet hiánya tehát kizárja a nagyobb összegő hitelek felvételének lehetıségét. Akadály lehet például, ha 50% feletti hányadban kiskorú tulajdonában van az ingatlan, vagy valamilyen peres, illetve hagyatéki eljárás alatt áll. De az is elegendı, ha az értékbecslı forgalomképtelennek nyilvánítja az épületet, vagy jelentıs mértékben alulértékeli. Ez utóbbi problémák gyakorta fordulnak elı vidéki ingatlanoknál.

57

OTP Alap Forint Euro Hitelösszeg alsó határa 100’000 Ft 1 MFt Hitelösszeg felsı határa 50 MFT LTV29 felsı határ 75% 70% Futamidı alsó határa 1év 6 év Futamidı felsı határa 25 év 35 év

FHB Forint 1 MFt 70% 1 év 30 év Euro 4000 € 70% 1 év 30 év

Erste Forint Euro 500’000 Ft 500’000 Ft 85% 85% 1 év 1 év 35 év 35 év

Éves kamatozás (változó) 12,75% 6,36% 10,49% 7,54% 11,99% 7,99% Egyszeri költségek 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% 1,5% E. k. intervallum 15-150 eFt 60-600 € min 30 eFt min 125 € 25-150 eFt 100-600 € Egyszeri díjak 30 42’000 Ft 42’000 Ft 38’700 Ft 38’700 Ft 60’000 Ft 60’000 Ft Havi költségek 0,16% 0,17% 0,125% 0,05% 0% 0% THM31 16,58% 9,42% 13,24% 9,03% 13,16% 9,29% 4.számú táblázat: Általános lakáshitel konstrukciók forrás: OTP Bank, ERSTE Bank, FHB Bank

4.4.5

Személyi kölcsönök egyéni feltételei

A személyi kölcsönök esetében a szokásosnál is szigorúbbak a jövedelmi elvárások, az OTP bank személyi kölcsönének igényléséhez a 3 hónapos munkaviszonyon felül további feltétel, hogy az elızı 12 hónapban, legfeljebb két munkáltatónál betöltött folyamatos munkaviszonnyal kell, hogy rendelkezzen az ügyfél, az Erste bank személyi kölcsönének igényléséhez pedig legalább 6 hónapos, folyamatos, egyazon

munkáltatónál betöltött munkaviszonyt kell igazolni. Igaz, a hitelnyújtó intézetek azon kiemelt ügyfeleik esetében, akik jövedelme 6 hónapja az intézetnél vezetett folyószámlára érkezik, eltekinthetnek a jövedelemigazolás bekérésétıl. A hitelnyújtó intézménynek, a nem kiemelt ügyfelek bizonytalan fizetési hajlandósága által jelentett kockázat mérséklésére további feltételekhez kötik a személyi kölcsönök kihelyezését. Az OTP Bank megköveteli az 1’600’000 forintot meghaladó összegő szerzıdések közokiratba foglalását, a tartozás hivatalos elismerését. Az Erste személyi kölcsön igénylése pedig csak akkor lehetséges, ha az ügyfél már legalább két hónapja rendelkezik folyószámlával valamely pénzintézetnél. Az ingatlanfedezettel nem rendelkezı személyek számára ideális megoldást jelenthetnének a személyi kölcsönök

29

LTV: A fedezet becsült értékének maximum hány százaléka lehet a kölcsön összege. Egy bevont fedezet esetén. 31 5 millió forintos hitelösszeg, és 20 éves futamidı esetén.
30

58

viszonylag magas hitelösszegei, mégis az ügyfélkockázat megnövekedésével itt tapasztalható a feltételek legnagyobb arányú szigorítása.
OTP Alap Hitelösszeg alsó határa Hitelösszeg felsı határa Futamidı alsó határa Futamidı felsı határa Forint 100’000 Ft 5’000’000 Ft 13 hó 84 hó Euro 300’000 Ft 5’000’000 Ft 13 hó 84 hó Erste Forint Euro 250’000 Ft 250’000 Ft 5’000’000 Ft 5’000’000 Ft 12 hó 12 hó 96 hó 96 hó 15,99% 2,5% 0,25% max. 40 € nincs 26,58%

Éves kamatozás (változó) 23,39%-26,39% 19,59%-21,59% 22,49% Egyszeri költségek 4% 4% 2,5% E. k. intervallum min. 12’000 Ft min. 44 € Havi költségek 0,25% 0,25% 0,25% H. k. intervallum min. 1250 Ft min. 5 € max. 10’000 Ft Tartozáselismerı nyilatkozat min. 25’000 Ft min. 25’000 Ft nincs THM32 35,46% 31,94% 31,98% 5. számú táblázat: Általános személyi kölcsön konstrukciók Forrás: OTP Bank, ERSTE Bank

4.4.6

Folyószámla hitelkeretek egyéni feltételei

Az igényléshez általában 3 havi átutalt jövedelem szükséges, de az Erste bank folyószámlahitele már az elsı, átutalt havi jövedelem után igénybe vehetı. A szolgáltatás különlegessége, hogy A konstrukció alapvetıen gyorsan, és könnyen igénybe vehetı hitelkeretet kíván biztosítani. Legnagyobb hátránya, a havi jövedelem adott pénzintézetbe való átutalásának feltétele, ami elérhetetlenné teszi ezt a hitelfajtát a kritikus helyzetben lévı háztartások számára.
OTP Forint 30’000 Ft 1’600’000 Ft 1x - 3hó / 2x - 6hó 3x prémium FHB Forint 30’000 Ft 1’000’000 Ft Erste Forint 50’000 Ft 1’000’000 Ft 1x - 6 hó alatt 2x - 6 hó felett 22,45% 1% 26,69%

Alap Hitelösszeg alsó határa Hitelösszeg felsı határa Hitelkeret / Jövedelem Éves kamatozás Egyszeri költségek E. k. intervallum Felhasznált összeg után Rendelkezésre tartás THM33

23,9% 18,5% 1% 1% min. 2000 Ft min. 2500 Ft 1%, éves 1%, havi 1%, éves 30,71% 21,18% 6. számú táblázat: Általános folyószámla hitelkeretek Forrás: OTP Bank, ERSTE Bank, FHB Bank

32 33

1 millió forintos hitelösszeg, és 60 hó futamidı esetén. 500’000 Ft felhasznált hitelkeret, és egy éves futamidı esetén.

59

4.4.7

Összefoglalás

Összességében a hitelpiac szélére rekesztett ügyfélbázis komoly dilemma elé állítja a pénzintézeteket: A valós piaci potenciállal rendelkezı szektor számára fejlesztendı szolgáltatások kifejlesztésébe, népszerősítésébe, és nyújtásába való beruházás megtérülhet-e az egyértelmően kockázatosabb, bizonytalan fizetési morállal rendelkezı ügyfelek törlesztéseibıl?

60

5 A fogyasztói hitelek piacán megjelenı alternatív szolgáltatások
A vezetı hitelszolgáltatók ajánlataiból részben, vagy teljesen kirekesztett fogyasztói szegmensek igényeit alapvetıen az erre a célra szakosodott alternatív pénzügyi intézmények elégítik ki. Természetesen az alternatív szektor erısödı piaci potenciáljának vonzására egyre több vezetı pénzintézet is képviselteti magát néhány innovatív ajánlattal. A Kereskedelmi, Profit orientált alternatív hitelszolgáltatók alapvetıen az ezen elérhetı többletnyereség kiaknázása miatt képviseltetik magukat.

szektorban

Magánkézben lévı, nem ritkán külföldi háttérrel rendelkezı intézmények, akiknek meg kell felelniük a tulajdonosi hozamelvárásoknak. Ide tartoznak az alternatív szolgáltatásokat kínáló vezetı pénzügyi intézmények, és a másodrendő ügyfelek igényeire specializálódott pénzügyi vállalkozások. A Kereskedelmi, Társadalom orientált alternatív hitelszolgáltatók többnyire állami tulajdonban, vagy meghatározó mértékben ügyféltulajdonban lévı intézetek, de ide tartoznak az erıs regionális kötöttségő takarékszövetkezetek is. Tevékenységüket általában egy szők körben végzik, ajánlataikat az ottani igényekhez igazítják. A Non profit alternatív hitelszolgáltatók tevékenysége a hátrányos helyzető rétegek megsegítésére irányul, céljuk a társadalmi egyenlıtlenségek elleni küzdelem. Mőködésük általában a Kereskedelmi, Profit orientált intézményekkel kialakított kapcsolatokon alapul.

13. számú ábra: A hitelszolgáltatók felosztása piaci tevékenységük szerint. Forrás: Financial Exclusion Study

61

5.1

Vezetı hitelintézetek az alternatív piacon – Kereskedelmi, profit orientált

A hitelszolgáltatások piacának visszaesése ellenére sem szőnt meg a vezetı pénzintézetek közötti verseny. Bár 2008 Októberétıl általános tendenciává vált a hitelnyújtás feltételeinek szigorítása, egyes intézmények mégis megtartották egyéni ügyfélkezelési alapelveiket, melyek megkülönböztetik ıket a piacon megjelenı többi hitelnyújtótól. Ezen egyedi alternatívák elláthatják a pénzintézetek többsége által részben, vagy teljesen kirekesztett személyek igényeit. 5.1.1 Jelzáloghitelek

A jelzáloghitelek terén, az FHB bank elfogadja a tartózkodási engedéllyel rendelkezı rezidensek -a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerően tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró, vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy- igényléseit is, de csak a jövedelem alapú konstrukcióinak esetében. A K&H Bank jelzáloghiteleit pedig igénybe vehetik az Európai Unió, és Svájc állampolgárai is. Ugyancsak a jelzáloghitelekhez kapcsolódik az FHB Bank tisztán fedezet alapon igényelhetı konstrukciója, melyhez elegendı valamilyen jövedelemszerzı tevékenység -összeg nélküli- igazolása. Az adóigazolásban meg nem jelenı, vagy segély típusú juttatások jövedelemszerzı tevékenység igazolására ebben az esetben sem

elfogadhatóak Az ajánlat alapvetı paramétereit tekintve megegyezik az FHB Bank többi jelzáloghitelével, a felvállalt többletkockázatot elsısorban az alacsonyabban meghatározott hitelösszeg korlát, és a magasabb éves ügyleti kamatláb ellensúlyozza.

FHB Bank

LTV 50%

Forint kamatláb 12,29%

Forint THM 15,33%

34

Euro kamatláb 35 8,94% - 9,34%

Euro THM 11,09%

7. számú táblázat: Tisztán fedezet alapú lakáshitel. Forrás: FHB Bank

34 35

5’000’000 Ft hitelösszeg, 20 éves futamidı esetén Attól függıen, hogy a hitelösszeg 18’000 € alatt, vagy felett van.

62

Az Erste Bank, és az MKB Bank ügyfelei számára lehetıséget biztosít magas finanszírozású jelzáloghitelek igénybevételére, mind lakásvásárlási, mind szabad felhasználású konstrukciói esetében. Ezek a jelzáloghitelek biztosítják a lehetı

legmagasabb hitelösszeget a hazai piacon, ennek megfelelıen szigorú adósminısítéssel, és az átlagos lakáshiteleknél magasabb költségekkel járnak. A magas finanszírozású jelzáloghitelek lehetıvé teszik az önerı nélküli lakásvásárlást a stabil munkahellyel bíró, de megtakarítással nem rendelkezı családok számára.

LTV Forint kamatláb Erste Bank 100% 13,49% MKB Bank 85% - 110% 37 12,9%

Forint THM 14,98% 16,75%

36

Euro kamatláb 9,49% 7,7%

Euro THM 11,09% 12,47%

8. számú táblázat: Magas finanszírozású lakáshitelek. Forrás: Erste Bank, MKB Bank

5.1.2

Folyószámlahitelek

Az OTP Bank Junior, és a CIB Bank CIBEZZ folyószámla hitelkeret igénylése esetében ösztöndíjat is elfogadnak jövedelemként, a hagyományos konstrukciókkal azonos módon megállapított kerethatárral. Ezek az ajánlatok lehetıséget teremtenek a felsıoktatásban tanuló diákoknak, hogy igénybe vegyék életük elsı, saját hitelét, közelebb hozva ıket a pénz világához.

Legkisebb hitelkeret OTP Bank 5’000 Ft CIB Bank 10’000 Ft

Legnagyobb hitelkeret 20’000 Ft 50’000 Ft

Forint kamatláb 23,9% 21,99%

THM 26,71% 24,78%

38

10. számú táblázat: Diák folyószámla hitelkeretek. Forrás: OTP Bank, CIB Bank

5’000’000 Ft összegő lakásvásárlás, 20 éves futamidı esetén A hitelcél függvénye: lakásvásárlás LTV 110%, felújítás vagy szabadfelhasználás LTV 100%, adósságrendezés LTV 85% 38 Maximális hitelkeret felhasználás, és egy éves futamidı esetén.
37

36

63

5.1.3

Állami támogatás

2009. Október 1.-tıl, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI.23.) kormányrendelet értelmében újra igénybe vehetı az államilag támogatott lakáshitel. A konstrukció a legtöbb hitelintézetnél, és a prudenciális szempontból azokkal megegyezı pénzügyi vállalkozásnál elérhetı, forrását a Magyar Államkincstár nyújtja a folyósító intézmény havi elszámolása alapján (Magyar közlöny, 2009/85.). Igénylési feltételei igen szigorúak: gyermektelen, vagy egy gyermeket nevelı személyek 35 éves korukig, kettı, vagy több gyermeket nevelı személyek 45 éves korukig számítanak jogosultnak, továbbá nem rendelkezhetnek lakástulajdonnal. A támogatásba csak a Magyar Köztársaság területén lévı lakóingatlan vonható be vételi, vagy korszerősítési célzattal, melynek értéke megyei jogú városokban maximálisan 25 millió forint, egyéb településeken maximum 20 millió forint lehet (PSZAF tájékoztató, 2009).

Hitelösszeg felsı határa megyei jogú településeken: Hitelösszeg felsı határa egyéb településeken: Ügyleti kamat felsı határa: 39 Állami kamattámogatás mértéke :

12’500’000 Ft 10’000’000 Ft Állampapírhozam 110% + 3% 50% - 70%

9. számú táblázat: Állami kamattámogatású lakáshitel konstrukció. Forrás: Magyar közlöny, PSZAF

5.1.4

Alapítványi partnerkapcsolatok

A vezetı pénzintézetek társadalmi felelısségvállalása egyre nagyobb jelentıséggel bír, az egyes társadalmi rétegek közötti szakadék kiszélesedésének következtében. Az alapítványokkal történı együttmőködés során lehetıség nyílik a szociálisan hátrányos helyzető személyek számára is az alapvetı szükségletek kielégítését segítı pénzügyi szolgáltatások igénybevételére. Például, a Támasz alapítvány, és az OTP Bank által közösen létrehozott pályázat, a saját ingatlannal nem rendelkezı, 24 évnél fiatalabb felnıttek lakáshoz jutásának megsegítésére irányul. A bank által hitelképesnek, és az alapítvány által szociálisan rászorulónak minısített személyek számára lehetıséget
39

Az eltartott gyermekek számának függvénye.

64

biztosítanak a hitelfelvételhez szükséges önerı vissza nem térítendı támogatási formában történı mérséklésére, illetve kiváltására. A támogatás felsı összeghatára 1,5 millió forint, a pályázat benyújtási határideje: 2009. November 30. (Szociális, és Munkaügyi Minisztérium, 2009) 5.1.5 Kiskereskedelmi partnerkapcsolatok

Az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolatteremtés ideális módja, a kiskereskedelmi láncokban történı hitelügyintézés, melynek piacvezetı intézményei Magyarországon a Credigen Bank Zrt., és a Magyar Cetelem Bank Zrt. Az ügyfél igények felmerülésének színterén való jelenlét egyértelmő versenyelınyén túl, alternatív elınyt jelent a bizalmatlan, illetve tájékozatlan személyekkel való kommunikáció lehetısége. Az áruházakban dolgozó hitelügyintézıkhöz gyakran fordulnak pénzügyi jellegő

kérdésekkel a ráérı vásárlók. Ha az ilyen jellegő beszélgetések nem is vezetnek közvetlen szerzıdéskötéshez, mindenképpen elınyös hatással lehetnek az addig elzárkózó személyek pénzintézetekkel kapcsolatos beállítottságára, és a hitelügyletekkel kapcsolatos informáltságukra.

5.2

Záloghitelezı pénzügyi vállalkozások – Kereskedelmi, profit orientált

A záloghitelezı pénzügyi vállalkozások a forgalomképes fedezettel rendelkezı, de a vezetı pénzintézetek adósminısítési szempontjainak nem megfelelı ügyfelek igényeinek kielégítését célzó ajánlatokkal képviseltetik magukat az alternatív szektorban. Tevékenységük a 2000’-es évek elején indult virágzásnak, párhuzamosan a hitelpiac kibıvülésével. A betétgyőjtésre nem jogosult, és pénzügyi szemléletben általában alacsony tıkehátterő cégek a megnövekedı kereslet kielégítéséhez szükséges források biztosítására refinanszírozási partnerkapcsolatokat alakítottak ki a vezetı pénzügyi intézményekkel, illetve üzleti sikereik hatására több hitelintézet alapította meg alternatív hitelnyújtással foglalkozó leányvállalatát.

65

5.2.1

Ingatlan fedezető hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások

A jelzáloghitelezı pénzügyi vállalkozások az ügyfél által birtokolt, vagy a hitelösszegbıl megvásárolni kívánt ingatlan fedezete mellett nyújtanak kölcsönt. Kockázatkezelésük jelentısen eltér a vezetı pénzintézetek gyakorlatától, de nem tipikus subprime hitelezık, hiszen az alternatív elınyüket adó könnyített feltételeiket igen drasztikus intézkedésekkel ellensúlyozzák. Alternatívát jelentı elınyök: − A jelzáloghitelezı pénzügyi vállalkozások kiemelt figyelmet fordítanak a folyósítás idıtartamára, kisebb összegő gyorskölcsöneik már három nap alatt is elérhetıek. Ez fontos szempont a szükséghelyzetbe került háztartások számára. − A hitelek bírálata elsısorban a fedezet felmérésén alapul, az adós jövedelme csak másodlagos, vagy egyáltalán nem vizsgált kritérium. − A kisebb összegő konstrukciók passzív KHR listás személyek számára is elérhetıek. Hátrányok: − A vetetı hitelnyújtó intézmények ajánlataihoz képest magasabb költségekkel, és alacsonyabb fedezeti értékhatárral rendelkeznek. − Kockázatuk csökkentésére a jelzáloghitelezı pénzügyi vállalkozások a vezetı pénzintézeteknél is elvárt jelzálogjogon, ingatlanbiztosításon, és tartozáselismerı nyilatkozaton túlmenıen opciós vételi jogot kötnek ki az ingatlanra! Nagyon komolyan megfontolandó feltétel, hiszen a kölcsönszerzıdés rendkívüli felmondása után az adósnak 45 nap áll rendelkezésére, hogy minden tartozását törlessze a hitelezı felé, ez idı elteltével az ingatlan -általában csökkentett áron- a hitelezı birtokába kerül. Természetesen az elıre megállapított vételáron felüli tartozás összegét a hitelezı továbbra is követelheti az adóstól. − A nagyobb volumenő hiteleknél a kölcsönösszegbıl elkülönített törlesztési óvadékot is kérhetnek a hitelnyújtók.

66

Erinum Capital Zrt Alap Forint Hitelösszeg alsó határa 1’000’000 Ft Hitelösszeg felsı határa 20’000’000 Ft LTV felsı határ 45% Futamidı alsó határa 6 hó Futamidı felsı határa 6 hó Opciós ár 65% Törlesztési óvadék Különleges elıny Nincs felsı életkor határ Kizáró KHR státusz Aktív Éves kamatozás Egyszeri költségek 42 Egyszeri díjak Havi költségek További díjak Törlesztés THM 49% 6% 113’000 3. hó: 5’000 Ft 5. hó: 10’000 Ft Futamidı végén 43 65% - 79%

Pesti hitel Zrt Forint Euro 20’000’000 Ft 20’000’000 Ft 100’000’000 Ft 100’000’000 Ft 60 % 60 % 1 év 1 év 35 év 35 év 40 Likvidációs érték. Likvidációs érték. 3 hó 3 hó Jövedelemigazolás nélkül Jövedelemigazolás nélkül Passzív Passzív
6 hó BUBOR
41

6 hó EURIBOR

+ 5% - 6,75% 2% 30’000 Ft 0,185% 9’000 Ft/év Havi 44 18,17%-20,75%

+ 5% - 6,75% 2% 30’000 Ft 0,185% 9’000 Ft/év Havi 13,15%-15,22%

11. számú táblázat: Alternatív szabad felhasználású jelzáloghitel konstrukciók Forrás: Erinum Capital Zrt, Pesti hitel Zrt

5.2.2

Gépjármő fedezető hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások

A gépjármővek viszonylag magas értéküknek, és kedvezı forgalmú másodlagos piacuknak köszönhetıen ideális fedezetet jelentenek a gyorskölcsönökkel, és visszlízinggel foglalkozó pénzügyi vállalkozások számára. A gépjármő fedezettel igénybe vehetı közepes hitelösszegő ajánlatok, alapvetıen a vezetı hitelintézetek személyi kölcsöneinek lehetséges alternatívái. Alternatívát jelentı elınyök: − Enyhébb feltételekkel, és kedvezıbb költségvonzattal igénybe vehetıek, mint a személyi kölcsönök. − A hitelbírálat során a jövedelem másodlagos szempont a gépjármő értéke mellett, annak igazolására nem kell munkáltatói igazolás, elegendı a bér, vagy nyugdíj átutalást tartalmazó bankszámla utolsó kéthavi kivonata.
40 41

Értékesítés nettó jövedelme: a piaci érték, csökkentve az értékesítés költségeivel. A 6 hónapos BUBOR 6,33% (2009.12.09 MNB) 42 Egy bevont fedezet esetén. 43 A hitelösszeg függvényében. 44 A futamidı függvényében.

67

− A CIB Credit Zrt ajánlatát minden 18 év feletti, magyar állampolgárságú személy szabadon igényelheti. Hitellehetıséget nyújt a személyi kölcsönök alsó, és felsı korhatárából kiesı személyeknek is. − A KHR listán passzív státuszban lévı személyek sincsenek kizárva a lehetséges ügyfelek közül. − Nincsenek megkötések a telefonos elérhetıséggel kapcsolatban, így a csak felöltıkártyás elérhetıséggel rendelkezı ügyfeleket sem érik korlátozások. − Nem szükséges hozzá bankszámla, törleszthetı postai csekken is. Hátrányok: − A gépjármő fedezető gyorskölcsön folyósításának feltétele a gépjármőre vonatkozó opciós vételi szerzıdés aláírása.
Hitelösszeg alsó határa LTV felsı határ Futamidı alsó határa Futamidı felsı határa Gépjármő korhatár Opciós ár Kizáró KHR státusz Referencia hitel Hitelösszeg Futamidı Havi törlesztırészlet THM CIB Credit Zrt 300’000 Ft 80% 12 hó 96 hó 12 év 45 Likvidációs érték Aktív MKB – Euroleasing Zrt. 400’000 Ft 80% 12 hó 96 hó 13 év Likvidációs érték Aktív

500’000 Ft 60 hó 10’173 Ft 10,05%

500’000 Ft 60 hó 11’632 Ft 14,23%

12. számú táblázat: Szabad felhasználású, gépjármő fedezető, euró alapú hitelkonstrukciók. Forrás: CIB Credit Zrt, MKB – Euroleasing Zrt.

5.2.3

Kézizálog fedezető hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások

A kézizálog fedezető kölcsön a legnagyobb múltra visszatekintı hitelezési mód, hazánkban az 1773-as esztendıben alapult az Elsı Magyar Királyi Zálogház. Az egyszerőségében tökéletes kockázatkezelési gyakorlat, mely során a zálogba helyezett tárgy fizikai valójában a hitelezı birtokába kerül azóta sem változott. Az évek során kibıvült a zálogba helyezhetı tárgyak köre, manapság elfogadnak ékszert, nemesfémtárgyat, képzımővészeti alkotást, ruházati-, mőszaki-, és sportcikkeket,
45

Értékesítés nettó jövedelme: a piaci érték, csökkentve az értékesítés költségeivel.

68

értékpapírt, illetve gépjármővet. Az erıs személyes kötıdéssel bíró tárgyak biztosítják az ügyfelek fizetési hajlandóságát. Alternatívát jelentı elınyök: − Bármely 18 éven felüli személy jogosult zálog elhelyezésére. Nincs semmilyen kivétel. Egyedül azokat nem szolgálják ki, akik valószínősíthetıen nem rendelkeznek a zálogügylethez szükséges belátási képességgel (BÁV, 2009) − Az ügylet anonim. Ez nagy könnyebbség a hitelszükségletét megalázónak érzı személyek számára. − Nincs adósminısítés, a hitelösszeg egyedül a zálogtárgy értéke alapján kerül meghatározásra. Ebbıl kifolyólag nem számít a KHR rendszerben való szereplés! − A lehetı leggyorsabb hitelfelvételi lehetıség, néhány perces értékbecslés után, a kasszánál készpénzben fizetnek. Hátrányok: − A hitelösszeg, és futamidı korlátok igen szőkre szabottak. Igaz, lehetséges egyedi elbírálást kérni, de errıl további információt nem állt módomban beszerezni. − A futamidı, és az utána következı egy hónapos türelmi idı elteltével a zálogtárgyat értékesítik. − Mivel a zálogtárgy valóban átadásra kerül a hitelezı számára, így az ügyfél kénytelen nélkülözni annak használatát adóssága törlesztéséig. Ez a mőszaki cikk, vagy gépjármő fedezető záloghitelek esetében akár a mindennapi életvitelre is hatással lehet.
Hitelösszeg felsı határa LTV felsı határ Futamidı alsó határa Futamidı felsı határa Kizáró KHR státusz Éves kamatozás (fix) Kezelési költség Egyszeri díjak Törlesztés BÁV – ZÁLOG Zrt. 75% 45 nap 3 hó Nincs 30% 3,8% - 8,8% 1%, max 500 Ft A zálogtárgy kiváltásakor. BOND Zrt. 1’000’000 Ft 75% 1 hó 3 hó Nincs 26% 7,5% A zálogtárgy kiváltásakor.

13. számú táblázat: Kézizálog fedezető konstrukciók Forrás: BÁV-Zálog Zrt., BOND Zrt

69

5.2.4

A záloghitelezık növekedési potenciája

Az elmúlt évben a záloghitelezı intézmények sem vonhatták ki magukat a pénzügyi válság hatásai alól, hiszen erısen kiszolgáltatottak az ıket finanszírozó intézmények kihelyezési hajlandóságával szemben, saját kockázatkezelési elveiket pedig

egyértelmően befolyásolja a fedezetül szolgáló tárgyak piacának ingadozása. Ennek következményeként a záloghitelek szektorában is szigorodnak az ár, és nem árjellegő feltételek.

5.3

Lízingfinanszírozó pénzügyi vállalkozások – Kereskedelmi, profit orientált

A fogyasztók számára elérhetı pénzügyi lízing konstrukciók alapvetıen kötött hitelcéllal rendelkezı ügyletek, mely során a lízingelt ingó, vagy ingatlan vagyontárgy a futamidı végéig a hitelezı intézmény tulajdonában marad, így az adós nemfizetése esetén közvetlenül értékesíthetı fedezet kockázatcsökkentı hatása kedvezıbb hitelezési feltételeket tesz lehetıvé. A lízingfinanszírozó pénzügyi vállalkozások tevékenységük magas tıkeszükséglete miatt általában egy vezetı pénzintézet leányvállalatai, vagy annak partnerei. 5.3.1 Ingatlanlízing

Új, vagy használt lakóingatlanok, és a hozzájuk tartozó kiegészítı épületek megszerzésére irányuló ügyleteket foglal magában. Különleges típusa a visszlízing, mely során a futamidı tartamára az ügyfél által birtokolt ingatlan a hitelnyújtó intézmény tulajdonába kerül, az általa nyújtott szabadfelhasználású kölcsön fedezeteként. Az ingatlanlízing futamidejét, és volumenét tekintve a vezetı hitelnyújtó intézmények jelzáloghiteleinek alternatívái. Alternatívát jelentı elınyök: − Önerı befizetése egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben szükséges. − A jövedelem másodlagosan, vagy egyáltalán nem vizsgált szempont. − Nem rezidens devizakülföldiek is igényelhetik. − A KHR listán való passzív státusz nem kizáró ok.

70

− Az OTP lakáslízing esetében nincs felsı életkorhatár. − A visszlízing kölcsön esetében az ingatlan értékének 60%-a igénybe vehetı. Hátrányok: − A lízingelt ingatlan a hitelezı tulajdona, az adós nemfizetése esetén köteles azt elhagyni.
Alap Hitelösszeg alsó határa LTV felsı határ Futamidı alsó határa Futamidı felsı határa Éves kamatozás (változó) Induló költségek Induló díjak Éves díjak Záró költségek Erste Ingatlanlízing Zrt. Forint Euro 46 90% - 100% 90% - 100% 5 év 5 év 25 év 25 év 12,99% 1,25% 30’000 Ft 15’000 Ft 3% 8,99% 1,25% 30’000 Ft 15’000 Ft 3% OTP Lakáslízing Zrt. Forint Euro 3’000’000 Ft 3’000’000 Ft 80% 80% 5 év 5 év 35 év 35 év 12,43% 1,5% 30’000 Ft 7,02% 1,5% 30’000 Ft -

14. számú táblázat: Ingatlanlízing konstrukciók Forrás: Erste Lízing csoport, CIB lízing csoport

5.3.2 A

Gépjármőlízing vonatkozó lízing, és visszlízing konstrukciók a gyenge

gépjármővekre

adósminısítéső ügyfelek számára is lehetıvé teszik a gépjármővásárlást, és a szabad felhasználású kölcsönhöz jutást. A vezetı hitelszolgáltatók személyi kölcsöneivel összehasonlítva a gépjármő lízing könnyen elérhetı, kedvezı feltételekkel bíró alternatívát jelent, s az ügyletbe bevont jármő is az ügyfél használatában marad. Alternatívát jelentı elınyök: − A hitelbírálat során a jövedelem másodlagos szempont a gépjármő értéke mellett, annak igazolására nem kell munkáltatói igazolás, elegendı a bér, vagy nyugdíj átutalást tartalmazó bankszámla utolsó kéthavi kivonata. − A CIB lízingnél nincs felsı életkorhatár. − A KHR listán való passzív státusz nem kizáró ok. − Nem szükséges hozzá bankszámla, törleszthetı postai csekken is.
46

Fedezet alapú bírálatnál 90%, jövedelem alapú bírálat esetében 100%

71

− A telefonos elérhetıség terén nincs megkötés. − Visszlízing esetén a gépjármő értékének 70%-a. Hátrányok: − A lízingelt gépjármő a hitelezı tulajdona, az adós nemfizetése esetén jogosult annak birtokba vételére.
Erste Leasing Zrt Forint Euro 300’000 Ft 300’000 Ft 80% 80% 12 hó 12 hó 96 hó 96 hó 14 év 14 év Aktív Aktív CIB Lízing Zrt Euro 300’000 Ft 80% 12 hó 96 hó 12 év Aktív

Alap Hitelösszeg alsó határa LTV felsı határ Futamidı alsó határa Futamidı felsı határa Gépjármő korhatár Kizáró KHR státusz Referencia hitel Hitelösszeg Futamidı Induló (nem banki) költségek Havi törlesztırészlet

1’000’000 Ft 60 hó 20’000 Ft-tól 25’390 Ft

1’000’000 Ft 60 hó 20’000 Ft-tól 14’702 Ft

1’000’000 Ft 60 hó 54’200 Ft-tól 20’345 Ft

15. számú táblázat: Gépjármőlízing konstrukciók Forrás: Erste Leasing Zrt, CIB Lízing Zrt

5.3.3

A lízingfinanszírozók növekedési potenciája

A hazai lízingpiac 2009 második negyedévében 70 százalékos visszaesést könyvelhetett el, az elızı évi adatokhoz képest (Lízingszövetség, 2009). Mégis, az ügyfélkockázat növekedése egyértelmően kedvez a biztonságosabb fedezettel rendelkezı

lízingügyleteknek. A szektorba vetett bizalomra utal, hogy az Erste Csoport a 2006-ban alapított Erste Ingatlanlízing Zrt. mellet 2009 Júliusában megalapította az Erste Lakáslízing Zrt.-t, s tevékenységét a két éven túli használatbavételi engedéllyel rendelkezı használt ingatlanok lízingpiacára is kiterjesztette47. A lizingfinanszírozás terén, a pénzintézeti tulajdonjog miatt az ügyfelek érzékelt kockázata jóval nagyobb, mint a hitelügyletek esetében. Széleskörő elterjedésüknek akadálya lehet az alacsony pénzügyi mőveltséggel bíró személyek elzárkózása, akiknek tájékozódását még a hiteleknél megszokott Teljes Hiteldíj Mutató, vagy más egységesített mutató hiánya is nehezíti.
47

Forrás: http://www.erstebank.hu/hu/10001938.html

72

5.4

Gyorskölcsönzı pénzügyi vállalkozások – Kereskedelmi, profit orientált

A kis összegő, könnyen elérhetı gyorskölcsönök leginkább a vezetı hitelnyújtó intézmények folyószámlahiteleinek alternatívái. Elméletileg célzott ügyfélkörük is hasonló: az eseti kiadások terén megszorult háztartások, és a türelmetlen impulzusvásárlók rétege. Továbbá különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy szolgáltatásuk igénybevétele a lehetı legkevesebb fáradtsággal elérhetı legyen ügyfeleik számára. Tevékenységük az elmúlt öt évben teljesedett ki igazán, vezetı képviselıjük, a Provident kapott kamatjellegő bevételei alapján számított piaci súlya a pénzügyi vállalkozások között a 2003-as 5,1%-ról, 2008-ra elérte a 11,3%-os szintet, ami 34,8 milliárd forintos kamatbevételt jelent a 2008-as évben (PSZAF Aranykönyv, 2009) . Alternatívát jelentı általános elınyök: − Igénybe vehetik magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezı devizakülföldiek is. − A KHR listán való passzív státusz nem akadály, a Provident pedig kizárólag az ügyfél fizetıképességére helyezi a hangsúlyt. − Akár 48 órán belül folyósítják − A rendszeres jövedelem igazolásához nem szükséges háromhavi bankszámlamúlt a folyósító intézménynél, munkáltatói igazolást kérnek. − Postai csekkel, és átutalással is törleszthetı. − Nincs kikötve telefonos elérhetıség. Alternatívát jelentı egyedi elınyök: − A Cofidis újra felhasználható, rulírozó hitelkeretet kínál ügyfeleinek. − A Cofidishez benyújtott hitel ügyintézése postai úton történik, még a szerzıdéskötéshez sem szükséges befáradni egy fiókintézménybe. A postán elküldött, és így otthon aláírható szerzıdés jelentısen javítja a saját pénzintézeti fiókkal nem rendelkezı településen élı személyek hitelhozzáférését. − A Provident otthoni hitelszolgáltatásának keretében a szerzıdéskötés, és a részletek befizetése is az végrehajtható ügyfél otthonában. Még a postai szerzıdéskötésnél is kényelmesebb, ráadásul az otthonában felkeresett ügyfél, kérdéseire is választ kaphat

73

az üzletkötıtıl. Igen elınyös megoldás az idısek, és a mozgásukban korlátozott személyek számára. Hátrányok: − A rövid futamidı ellenére magas költségterhek. − Agresszív értékesítési gyakorlata miatt több vád is érte a Providentet. A Gazdasági Versenyhivatal idén júliusban indított vizsgálatot, tájékoztatási kötelezettségének megszegése miatt. (VGO, 2009)
Provident Zrt Forint 30’000 Ft 200’000 Ft 30 hét 60 hét Nincs említve 35,82% 49 44720 Ft 200’000 Ft 60 hét 5040 Ft – 6600 Ft / hét 50 114,06% - 278,84% Cofidis Forint 100’000 Ft 500’000 Ft 43 hó 70 hó Aktív 30,79% - 39,76% 0 Ft 200’000 Ft 60 hó 7718 Ft / hó 39,76%
48

Alap Hitelösszeg alsó határa Hitelösszeg felsı határa Futamidı alsó határa Futamidı felsı határa Kizáró KHR státusz Ügyleti kamat Díjak: Hitelösszeg Futamidı Törlesztırészlet THM

16. számú táblázat: Gépjármőlízing konstrukciók Forrás: Provident Zrt, Cofidis

Az elmúlt években a gyorskölcsönzı intézmények dinamikus növekedése volt tapasztalható, melyet a gazdasági recesszió hatására kibıvülı célpiacuk várhatóan csak fokozni fog. Viszont tevékenységüket egyre nagyobb mértékben korlátozza az üzletmenetükkel, és hitelezési politikájukkal szembeni egyre nagyobb társadalmi ellenállás. „2009. december 7-én jóváhagyta az országgyőlés azt az indítványt, mely szerint egy pénzintézet egy naptári évben, ugyanazon ügyfélnek csupán egy alkalommal nyújthat olyan hitelt, melynek Teljes Hiteldíj Mutatója magasabb, mint a jegybanki alapkamat

48 49

A hitelösszeg függvényében. 200’000 Ft hitelösszeg, és 54 hét futamidı esetén. 50 Átutalásos (alacsonyabb) – Otthoni (magasabb) szolgáltatással.

74

tízszerese -jelenleg 65%-, ellenben az összege nem haladhatja meg a 250 ezer Ft-ot. A kölcsön lejáratát egyszer legfeljebb 6 hónappal lehet meghosszabbítani.” (Monitor magazin, és C&I Consulting, 2009) Saját, szubjektív véleményem szerint a gyorshitelezık „boszorkányüldözése” nem hozza meg a tıle várt eredményt. Az alapvetıen kényelmi, és kényszerhelyzeti szolgáltatás fontos szerepet tölt be a pénzügyi közvetítı rendszerben, olyan ügyfelek számára kockáztatja meg a biztosíték nélküli hitelnyújtást, akik más forrásból nem számíthatnának támogatásra. Tevékenységi körüknek adminisztratív korlátokkal való visszaszorítása nem oldja meg az ilyen jellegő kereslet kialakulásának problémáit, s pótlásukra sincs megfelelı alternatíva, legfeljebb az illegális hitelnyújtók vehetik át a kiszolgálatlan piacszegmenst. A magas törlesztési terhek jelentette veszély felismerése alapvetıen az ügyfél felelıssége, s el kell ismerni, hogy a gyorshitelezık mindig nyíltan vállalták konstrukcióik költséges voltát, pedig élhettek volna a THM mutató kijátszására optimális devizahitel megoldások széles körben alkalmazott gyakorlatával is. 5.5 Hitelközvetítık, ügynökök, tanácsadók – Kereskedelmi, profit orientált

Pénzügyi szolgáltatásokat közvetítı, ügynöki tevékenységet elláthat egyéni vállalkozó, illetve bármely gazdasági társaság. Maguk az ügynökirodák nem foglalkoznak hitelnyújtással, hanem a piaci verseny hatására egyre komplexebbé váló pénzintézeti termékpalettában való eligazodás terén segédkeznek ügyfeleiknek, ezzel is csökkentve a bizalmatlanságuk, tájékozatlanságuk miatt a hitelpiacról önmagukat kirekesztı személyek körét. Alternatívát jelentı elınyök: − A pénzügyi tanácsadó intézmények pénzintézeti támogatottságuknak köszönhetıen nagyobb rálátással bírnak a hitelpiacra, s szakértıi szemmel válogathatják ki az egyedi igényeknek legmegfelelıbb hitelkonstrukciókat. − Egyes hitelkonstrukciók kizárólag rajtuk keresztül érhetıek el, mint például az osztrák hitelintézetek ajánlatai.

75

Hátrányok: − Tevékenységük csak a partnereik ajánlataira terjed ki, így az általuk legjobbként megjelölt hitelkonstrukció nem a teljes piac vizsgálatán alapul. − Az alkalmazott ügynökök szóbeli tájékoztatási módszereire sem szakmai, sem jogi követelmények nem vonatkoznak, gyakori a félretájékoztatásból eredı ügyfélpanasz. − Az ügynökök jutalékai teljesítmény-jellegőek, nem teszik érdekeltté az értékesítıt az ügyfelek minıségének szigorú szőrésében, ami az általuk behozott hitelállomány kiemelkedıen magas kétes-adósság arányához vezet (PSZAF, 2008).

Alapítva Partnerek száma Egyedi elıny

Credithill Kft 2005 15 Megelılegezik a hitelfelvétel költségeit.

C&I Consulting Kft 2007 18 Egyik fı profilja a KHR listás, problémás ügyfelek hitelezése.

Credit Unió Pénzügyi Zrt 2005 21 Nemzetközi kapcsolatok, a C&B nemzetközi tanácsadó csoport tagja.

17. számú táblázat: A pénzügyi közvetítı vállalatok fıbb ismérvei. Forrás: Credithill Kft, C&I Consulting Kft, Credit Unió Pénzügyi Zrt

Kizárólag pénzügyi tanácsadókon keresztül érhetıek el a magyarországi ingatlanok hitelezésével foglalkozó osztrák pénzintézetek ajánlatai. A „legendás” konstrukciók legfontosabb elınye, hogy a KHR státusz vizsgálata nélkül biztosítanak lehetıséget ingatlan jelzáloghitel felvételére, igénylési feltételeikben viszont nem térnek el a vezetı pénzintézetek ajánlataitól.
C&I Consulting Zrt. 20 – 30 ezer € 45% - 50% 15 év 20 év 4,8% - 5,5% ? Hungaroprojekt 2000 Kft 15 ezer € 40% - 60% ? 15 év 6,75% - 9,75% 1,5% 93’750 Ft-tól

Hitelösszeg alsó határa LTV felsı határ Futamidı alsó határa Futamidı felsı határa Éves kamatozás (változó) Induló költségek Induló díjak

18. számú táblázat: Osztrák pénzintézetektıl felvehetı euró alapú hitelek. Forrás: C&I Consulting Kft, Hungaroprojekt 2000 Kft

A pénzügyi közvetítı vállalatok csökkentik a hitelnyújtók költségeit, hiszen elvégzik az ügyfélszerzés, és az elızetes szőrés feladatait, hogy tényleg a megfelelı pénzintézetet párosítsák össze a megfelelı ügyféllel. Ennek köszönhetıen a hitelértékesítésben

76

betöltött szerepük növekedtével szinte nélkülözhetetlen partnerei lettek a hitelnyújtó intézményeknek. 2007-ben a jelzáloghitelek értékesítése terén elért 55%-os piaci súlyuk igen lendületes emelkedésnek számít a 2005-ös 30%-hoz képest (Giczi, 2008). A hitelnyújtó intézetekbe vetett bizalom megcsappanásával, a piaci verseny újjáéledésekor megnı azok ráutaltsága a kihelyezést támogató közvetítıkre, akik akár kedvezıbb feltételeket is kialkudhatnak a pénzintézetektıl, így erısítve saját ügyfélkörük elégedettségét. Az elmúlt évben a közvetítık által létrehozott szerzıdések kockázatossága miatt az OTP Bank, és a Raiffeisen Bank felfüggesztette a rajtuk keresztül értékesített személyi kölcsönök befogadását (FigyelıNet, 2009). Ha ez tendenciává válik, megfoszthatja a közvetítıket egyik legkeresettebb terméküktıl, és így ellehetetleníti felvállalt üzletpolitikájuk teljesítését. Szabados üzleti viselkedésük pedig magára vonta a PSZÁF figyelmét, ami a fogyasztók érdekeinek védelmében teljes körő vizsgálatot végzett a pénzügyi közvetítık körében, aminek nyomán várhatóan lépéseket tesz a

hitelértékesítési piac szabályozásának fejlesztésére (PSZAF, 2008).

5.6

Szövetkezeti hitelintézetek – Kereskedelmi, társadalom orientált

A szövetkezeti hitelintézetek a vezetı pénzintézetektıl eltérı szemlélettel közelítik meg a pénzügyi szolgáltatásokat. Forrásszerkezetük 71%-a áll háztartások betéteibıl, és 7,5%-a vállalkozói betét. Ezzel szemben a részvénytársasági formában mőködı hitelintézetek forrásállományának csupán 21,6%-át teszik ki a háztartások betétei, és 12%-át a vállalkozói betétek, illetve a pénzügyi vállalkozások saját vagyonukon kívül csak külsı forrásokból gazdálkodnak. (PSZAF idıorok, 2009.09) Továbbá tulajdonosi szerkezetük sem a nyereséget középpontba helyezı részvényesekbıl, hanem a tevékenységük által közvetlenül is érintett, ügyfélkörük magját képezı tagokból áll. Ezek alapján érthetı, hogy az eredményes mőködés mellett a szövetkezeti hitelintézetek különösen nagy hangsúlyt fektetnek a mőködési területükön felmerülı igények minél teljesebb kielégítésére.

77

5.6.1

Takarékszövetkezetek

A takarékszövetkezetek összesítve közel 1700 fiókintézménnyel rendelkeznek -összehasonlításképpen az OTP Bank 415 fiókintézményével a legszélesebb Magyarországi lefedettséggel rendelkezı vezetı pénzintézet (Origo, 2008)-, s intézményeik 90%-a olyan településeken található ahol szinte kizárólagosan ık nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat. Egy-egy takarékszövetkezet tevékenysége egy szőkebb régióra koncentrálódik, ebbıl kifolyólag kínálatuk közvetlenül reagál ügyfélkörük igényeire. A hitelezı-adós viszony is sokkal inkább a kölcsönös bizalmon alapul, mint a vezetı pénzintézetek esetében, kevesebb késedelmes tartozás kerül a behajtási szakaszba, újratárgyalt hiteleik aránya másfél-kétszerese a vezetı

pénzintézetek átlagértékének. (Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, 2009) A látszat ellenére korántsem magányos és pénzügyileg sebezhetı intézmények. Szoros együttmőködésük, és az általuk alapított, és jelenleg is döntı többségben tulajdonolt Takarékbank Zrt. –tulajdonosi részarányuk: 58,06% (Takarékbank, 2009)- segítségével látszólagos méretüknél jóval kiterjedtebb piaci potenciállal rendelkeznek. A takarékszövetkezetek integrációjának egyik legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy a helyi igények kielégítését célzó egyéni ajánlatokon felül egységes, a vezetı pénzintézetekkel egyenértékő szolgáltatási palettával állnak ügyfeleik rendelkezésére (Bernáth, 2009), ilyenek a Joker, és a Stanard személyi kölcsön, az internetes banki szolgáltatások, illetve egyéb a Takarékpont kezdeményezés során megjelenı konstrukciók. Alternatívát jelentı elınyök: − A vezetı pénzügyi szolgáltatásokat elérni nem, vagy csak nehézkesen képes ügyfelek számára kiemelkedıen fontos kistérségi jelenlétük. − A tevékenységi régiójuk lakosságával kialakított közvetlenebb kapcsolatnak köszönhetıen ügyfeleik körében magas az idıs korú, az alacsony iskolai végzettségő, és általában az egyéb pénzügyi szolgáltatóktól elzárkózó személyek száma. − Hitelbírálatuk során az ügyféllel kapcsolatos egyedi szempontokat is figyelembe veszik.

78

− A területi igényeknek megfelelı különleges ajánlatokat alakítanak ki. Hátrányok: − A tevékenységi régiójukra fókuszáló intézmények lehetıleg nem nyújtanak hitelt az azon kívül esı személyek számára. A takarékszövetkezetek bárkinek nyújthatnak hitelt, de alapvetıen bizalmatlansággal kezelik a mőködési területükön kívülrıl érkezı igényeket. Amennyiben a hitelt sem az ügyfél személye, sem a hitelcél, vagy a fedezet nem köti helyileg hozzájuk, úgy nem tanácsolják annak igénylését51.
Dunakanyar Zalavölgye Hitelösszeg alsó határa 200’000 Ft Egyedi bírálat Hitelösszeg felsı határa 5’000’000 Ft alapján Futamidı alsó határa 11 hó Futamidı felsı határa 120 hó Éves kamatozás 15% 15% - 17% THM 18,35% - 18,73% 22,92% - 33,61% Megújuló energiaforrások telepítésére Monor Egyedi bírálat alapján 20% 25,95%-26,92% Kézizálog kölcsön Standard 100’000 Ft 1’000’000 Ft 12 hó 72 hó 21% 23,79% - 28,51%

Különleges hitel:

-

19. számú táblázat: Takarékszövetkezeti forint alapú személyi kölcsönök díjazása. Forrás: Dunakanyar Tak. szöv, Monor és vid. Tak. szöv, Zalavölgye Tak szöv.

5.6.2

Hitelszövetkezetek

A hitelszövetkezetek tevékenységüket csak saját, szövetkezeti részjeggyel rendelkezı tagjaik körében végezhetik, melynek ára nagyságrendileg tízezer forint körüli, és természetesen osztalékra is feljogosít. Alapvetıen a hosszú távú kapcsolatra alapoznak, de elsıdleges ügyfeleik a vállalkozások.
Általános Közlekedési 200’000 Ft Széchenyi István Egyedi bírálat alapján maximum 60 hó 30% 37,92% - 38,7%

Hitelösszeg alsó határa Hitelösszeg felsı határa Futamidı alsó határa Futamidı felsı határa Éves kamatozás THM

2’000’000 Ft 6 hó 60 hó
18% - 21%

19,5%-38,00 %

20. számú táblázat: Hitelszövetkezeti forint alapú személyi kölcsönök díjazása. Forrás: Általános Közlekedési Hit. szöv., Széchenyi István Hit. szöv.

51

Telefonos megkeresés.

79

5.6.3

A szövetkezeti hitelintézetek növekedési potenciája.

A szövetkezeti hitelintézeteket nem érintette mélyen az egyéb pénzügyi intézmények tevékenységét visszavetı külföldi források hiánya. Forrásszerkezetük 93,7%-a, és ugyanúgy eszközszerkezetük 93,7%-a forinton alapul, maguk az intézmények pedig 99,98%-ban közvetlen belföldi tulajdonban vannak (PSZAF idısorok, 2009.09). Számukra inkább versenyelınyt jelentettek az elmúlt év viharos idıszakai, amit elsısorban a kedvezıbb hiteldíjakban mutatkozik meg. Ha lépéselınyüket sikerül kihasználniuk, jelentıs piaci növekedést érhetnek el a piac újjáéledésekor. 5.7 Csoportos hitelezés – Kereskedelmi, társadalom orientált, és non profit

A csoportos hitelezés ötlete Muhammad Yunustól, a bangladesi Grameen Bank alapítójától származik, kinek munkásságát 2006-ban Nobel békedíjjal ismerték el. Alapvetı koncepciója, hogy a csoportalapú hitelnyújtás ügyfelei közösen vállalnak felelısséget a teljes hitelösszeg törlesztéséért, ezzel csökkentve a hitelnyújtó kockázatát. Mivel a csoport egésze érdekelt az adósság törlesztésében, így a tagok figyelemmel követik egymás törlesztéseit, s a köztük lévı szociális kapcsolatok biztosítják a résztvevık fizetési hajlandóságát. Minél közelebbi kapcsolat főzi össze a tagokat, annál megbízhatóbban „mőködik” a csoport. A hitelezési kockázat kezelésének új, társadalmi alapokon nyugvó megközelítése lehetıséget teremtett a hitelezésbıl eddig kirekesztett társadalmi rétegek pénzügyi integrálására. (Lublóy – Tóth – Vermes, 2008) 5.7.1 Mikrohitel Zrt.

Hazánkban a 2004-ben alapult Mikrohitel Zrt foglalkozik csoportos hitelezéssel, s 2008ban már 115 csoporthitellel rendelkezı ügyféllel bírt. Szolgáltatásuk nem tömegtermék, jellegébıl fakadóan a hitelnyújtó részérıl a pénzügyi ismereteken felül alapos szociológiai képzettséget is igényel, s a hitelezés feltételei nagyban függnek az adott csoport tagjainak társadalmi-jövedelmi helyzetétıl. Célja elsısorban a vezetı hitelszolgáltatásokból kirekesztett személyek számára való segítségnyújtás, a pénzügyi önállóság felé vezetı elsı lépések támogatása, általában vállalkozási tevékenység beindításán keresztül.

80

Hitelösszeg Futamidı Csoportméret Kizáró KHR státusz

Mikrohitel Zrt. 100’000 Ft – 3’000’000 Ft 3 hó – 12 hó 5 fı Passzív

21. számú táblázat: A csoportos hitelezés átlagos adatai. Forrás: Hitelintézeti szemle 2008. 4.szám

5.7.2

Esélykassza

A Magyar Fejlesztési Bank támogatásával, illetve az Autonómia alapítvány, a Mikrohitel Zrt., és a NOBA közremőködésével 2008 Decemberében indult meg az Esélykassza kutatási program, melynek célja, hogy felmérje a hátrányos helyzető települések lakosságának pénzügyi integrálhatóságát, illetve a megoldáshoz vezetı módszereket. Keretein belül tíz kiválasztott településen alakítanak ki csoportokat a nehéz anyagi körülmények közt élı háztartásokból, akik pénzügyi képzésen vehetnek részt, illetve mentori segítséget kapnak megtakarítások győjtéséhez, melynek fedezetére hitelt vehetnek fel, s ezt az életszínvonalukat növelı vagyoni jellegő -nem fogyasztásibeszerzések céljára fordíthatják. A kutatás jelenleg befejezési fázisában van, de sajnos tapasztalatai még nem ismerhetıek. (Autonómia alapítvány, 2008) 5.7.3 A csoportos hitelezés növekedési potenciája

A társadalmi egyenlıtlenségek várható növekedése miatt egyértelmően lenne igény a csoportos hitelezési tevékenység kiszélesítésére. A legszegényebb rétegeken kívül, a pénzügyileg kirekesztett személyek szélesebb körő bevonása versenyképes alternatívát jelenthetne nem csak a vezetı, hanem a profit orientált szolgáltatók egészének kínálatával szemben. E mellett a vállalkozási tevékenység ösztönzésén túl bevezetett egyéb, az életszínvonal növelését célzó vagyoni jellegő beszerzések támogatása ugrásszerően megnövekedı keresletet eredményezhetne. Gondolok itt a lakáshoz jutást, felújítást, gépjármővásárlást, vagy a háztartások minıségét javító mőszaki, és háztartási cikkek hozzáférhetıségét javító hitelekre, melyek széles körben elısegítenék a társadalmi felzárkózást. A hazai csoportos hitelezés eddigi tapasztalatai rosszak. A csoporttagok közti szociális háló szabályozó ereje természetesen függ a hitelbıl megvalósított célok

közösségformáló erejétıl, és a résztvevı személyek kapcsolatának szorosságától, de a

81

Mikrohitel Zrt. adatai alapján csoporttagjainak átlagos nemfizetési aránya 30% körüli. Az Autonómia alapítvány, és a Mikrohitel Zrt. közös, a csoporthitelezésen alapuló 2005, és 2007 közötti, hátrányos helyzető települések önellátó vállalkozását támogató programja is kudarcot vallott, 44 milliós kihelyezett hitelállományuk felét elvesztették. (Varró, 2008) Az önállósodás során elvesztett szociális segélyek, és a megjelenı adóterhek negatívan motiválják a társadalmi helyzetükbıl kitörni próbáló személyeket. „A mikrohitelhez jutó bangladesi azonnal érzi, hogy anyagi helyzete javul, míg nálunk a jogi, és gazdasági környezet miatt elıbb nagyot zuhan az illetı. Túl sok a negatív ösztönzı.” (Kállay, 2008)

5.8

Diákhitel – Non profit

A Diákhitel Központ Zrt pénzügyi vállalkozását a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma alapította 2001. április 27.-én, jelenlegi kizárólagos tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. A társaság alapvetı célkitőzése, a felsıoktatáshoz való hozzáférés segítése, a leendı hallgatók társadalmi hátterétıl függetlenül. Nem profit orientált, bevételeit kizárólag mőködési költségeinek, és várható veszteségeinek fedezésére, illetve hitelezési tevékenységének fenntartására fordítja. Ajánlata elérhetı Magyar Postán keresztül, illetve a legtöbb hitelnyújtó intézményben. Alternatívát jelentı elınyök: − Igénybe veheti minden 40 év alatti, hazánkban érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezı természetes személy, vagy külföldön tanuló magyar állampolgár. − Nincs hitelbírálat, a jogosultsági feltételeknek megfelelı személyek szabadon igénybe vehetik. − Szabadon felhasználható. − Árvák, munkanélküli családban élık, és egyéb kiszolgáltatott társadalmi helyzető személyek havi 50-60 ezer forintos hitelt is igényelhetnek. − A törlesztést csak a hallgatói jogviszony megszőntével, vagy a 40. életév betöltése után négy hónappal kell megkezdeni.

82

− A minimális törlesztés a jövedelem arányában kerül megállapításra, s korlátlanul, díjmentesen elıtörleszthetı. − Rokkantak, és gyermekvállalók kérhetik a törlesztési kötelezettség szüneteltetését. Hátrányok: − A törlesztés a hallgatói jogviszony megszőnésével kezdıdik, a minimális törlesztırészlet alapja a mindenkori minimálbér, illetve a két évvel korábbi jövedelem, amennyiben az magasabb. A friss diplomás munkanélküliek számára sincs lehetıség moratóriumra.
Diákhitel Központ Zrt. Forint Havi 15’000 Ft Havi 60’000 Ft Aktív 10,5% 53 6% - 8%

Alap Havi hitelfolyósítás alsó határa Havi hitelfolyósítás felsı határa Kizáró KHR státusz Éves kamatozás (változó) 52 Jövedelemarányos havi törlesztés

22. számú táblázat: Diákhitel jellemzıi. Forrás: Diákhitel Központ.

A Diákhitel társadalmi egyensúly teremtı tevékenysége rövid fennállása ellenére szerves részévé vált a hallgatói életnek. A mőködésükrıl készített 2007-es közvélemény kutatások alapján a hallgatók 41 százaléka tartja nélkülözhetetlennek a diákhitelt tanulmányai folytatásához, s 35 százalékuk számára jelentett könnyebbséget tandíjuk törlesztésében (Jogi Fórum, 2008). Az esetlegesen megnövekedı nemfizetési arányra, és a megemelkedı forrásköltségekre való gondos felkészülés jegyében a Diákhitel Központ 2009 december 4-tıl, 2010 december 3-ig tartó, összességében 7,5 milliárd forintos összegő készenléti hitelkeretre szóló megállapodást kötött az Erste Bankkal, és a Magyar Takarékszövetkezeti Bankkal. A hitelkeret törlesztésére a Magyar Állam kezességet vállalt (Világgazdaság Online, 2009).
52

A havi törlesztés az éves jövedelem 6-8 százalékának 1/12-ed része. A jelenlegi minimálbér mellett a kezdı törlesztés: 4920 Ft – 5720 Ft 53 Attól függıen, hogy az ügyfél igénybe vett-e havi 40’000 forintot meghaladó hitelösszeget.

83

5.9

NOBA – Non profit

A közösségi hitelezés -Peer To Peer lending- egy külföldön már jól ismert jelenség, melyet Magyarországon 2007 óta a Közösségi Kölcsön NonProfit Kft próbál meghonosítani. A NOBA néven mőködı közösségi portál alapvetı feladata, hogy segítséget nyújtson a megtakarítók, és a leendı kölcsönfelvevık egymásra találásában, pénzintézeti irányítás nélkül, az Internet adta lehetıségek kihasználásával. Egyedülálló módon lehetıséget teremt magánszemélyek számára, a hitelpiac kínáltali oldalán való közvetlen megjelenésre. 5.9.1 A NOBA mőködése.

A hitelügylet közvetlenül a megtakarítással rendelkezı hitelnyújtó, és a szükséglete miatt hitelt keresı igénylı között jön létre. A hitelnyújtás nem üzletszerő, a megállapodásban résztvevı felek egyenrangúak. Mind a kínálati, mind a keresleti oldal nyílt, illetve a hitelezı, és az adós saját belátása szerint választhatja meg partnerét, tehát a szabad piaci verseny kialakulásának feltételei adottak. A NOBA szerepe elsısorban az egymásra találáshoz szükséges nyilvános felület megteremtésében, másodsorban a megállapodások hivatalossá tételében merül ki. Az alapgondolat egyszerősége ellenére, a megvalósítást rengeteg apró buktató nehezíti, mint a hivatalos ügyletekhez szükséges adatok ellenırzése, a pénzügyek kezelésének megfelelı módja, és a kockázatok kezelése. Személyes véleményem szerint ezeket a NOBA-nak sikerült egy jól kezelhetı, rugalmas formában megoldania. A NOBA használatához elıször is regisztrálni kell, mely során a leendı tag megadja alapvetı személyes adatait -neve, anyja neve, címe, telefonos elérhetısége-. Ez még alapvetıen nem jelent biztonságos hátteret, annak ellenére, hogy az adatokat szúrópróbaszerően ellenırzik, éppen ezért az összes tranzakció a NOBA bankszámláján keresztül történik, a hitelezık átutalásait ık küldik tovább az igénylıknek, és az adósságokat is csoportos beszedési eljárással lehet csak törleszteni. A hitelezıi oldalon való megjelenéshez át kell utalni a kihelyezendı pénzt a NOBA számlájára, ami megjelenik a felhasználó egyenlegén. Ezek után a fıoldalról elérhetı kölcsönkérelmek közül a hitelezık kiválaszthatják a nekik szimpatikus adósokat,

84

meghatározhatják az általuk nyújtandó kölcsönösszeget, és annak elvárt kamatozását. A kölcsönigénylıi oldalra való fellépéshez ki kell tölteni egy kölcsönkérelmet, melyben szerepelnek az igénylı személyes adatai, hiteligényének indokai, azzal kapcsolatos elképzelései, és az általa felvenni kívánt kölcsön részletei. Az egyes kölcsönkérelmekre benyújtott finanszírozási ajánlatokat a rendszer automatikusan rangsorolja a hitelezı által elvárt kamatozása szerint, s a megadott lejárati idı elteltével, vagy az igénylı által beállított megfelelı kamatláb elérésével lezárja a kérelmet, és a legkedvezıbb forrásokat felhasználva átutalja a kölcsön összegét. A visszafizetés is hasonlóan kényelmes módon történik, a NOBA által beszedett törlesztéseket a rendszer a hozzájárulás, és az egyénileg meghatározott kamatláb alapján elosztja a hitelezık között, amit ık szabadon átutalhatnak saját bankszámlájukra, vagy újra kihelyezhetik. A közösségi hitelezés egyik legsarkalatosabb pontjai a kockázat kezelésére kínált megoldások. Mivel a hitelezı saját belátása szerint nyújt kölcsönt, így nagy személyes felelısség nehezedik rá. Döntésének megkönnyítésére az igénylés háttere mellett az adós fontosabb adatait számszerősítve is feltőntetik a kérelmen. Nagy szerepe van a kockázat csökkentésében a közösség erejének is, az oldal lehetıséget nyújt a leendı adóshoz intézett kérdések feltételére, illetve a vele kapcsolatos vélemények közzétételére. A kérelmezı pedig bevonhat készfizetı kezest, hogy növelje a fizetési hajlandóságába vetett bizalmat. A hitelnyújtási kockázat további csökkentésére szolgál a diverzifikáció lehetısége, a kérelmezett hiteleket több személy finanszírozza, illetve egy hitelezı több kérelem támogatásában részt vehet, akár ezer forinttal is. Végül, amennyiben az adós nem hajlandó teljesíteni visszafizetési kötelezettségét, a NOBA képviseli hitelezıinek érdekeit, s a pénzintézetekhez hasonló módon tartozáskezelı cégen keresztül, illetve bírósági úton érvényesítteti követelésüket. 5.9.2 A NOBA feltételei, és konstrukciói.

A NOBA mőködésében hitelnyújtóként jogi, és természetes személyek egyaránt részt vehetnek, kérelmezı csak magánszemély, vagy egyedi elbírálás alapján nonprofit szervezet lehet. Továbbá a NOBA-egyenleg feltöltéséhez, vagy az arról történı kiutaláshoz mindenképpen szükség van egy saját névre szóló folyószámlára.

85

Nyílt, bárki által finanszírozható konstrukciók a baráti kölcsönök, és a karitatív kölcsönök. Mindkét esetben az ügylet szigorúan kamatmentes, elınyük a hitelnyújtás hivatalossá tétele, és a külsı anyagi segítség bevonásának lehetısége. Karitatív kérelem kizárólag a NOBA mentorainak beleegyezésével jelenhet meg, akik ellenırzik, hogy valóban támogatásra érdemes hitelcél, és igénylı álljon a kiemelt kérelem mögött.
Baráti kölcsön 30’000 Ft 1’000’000 Ft 2 hó 36 hó 0% 2% - lehíváskor Karitatív kölcsön 30’000 Ft 500’000 Ft 2 hó 36 hó 0% 0%

Hitelösszeg alsó határa Hitelösszeg felsı határa Futamidı alsó határa Futamidı felsı határa Kamat Adóstól vont díjak

23.számú táblázat: A NOBA nyílt konstrukciói. Forrás: NOBA

Zártkörő kölcsönök esetében csak a kérelmezı által meghívott személyek vehetnek részt a finanszírozásban, viszont ebben az esetben lehetıség nyílik a kamatfizetésre. Ez a megkötés azért szükséges, mert a hatályos törvények értelmében hitelnyújtó tevékenységet üzletszerően csak a PSZÁF engedélyével rendelkezı gazdasági társaság végezhet. A zártkörő kérelmek benyújtása a NOBA-val való közvetlen kapcsolatfelvétel útján lehetséges. 5.9.3 A NOBA elınyei és hátrányai, hiteligénylıi szempontból. Alternatívát jelentı elınyök: − A NOBA-n keresztül olyan személyek is hitelhez juthatnak, akik kirekesztettek a klasszikus pénzügyi közvetítırendszerbıl. − Az igénylések nem banki bírálaton mennek keresztül, hanem magánszemélyek döntenek a finanszírozásról, így személyes, és szociális tényezık is szerepet játszanak egy kérelem sikerében. − A NOBA-n felvett kölcsönök elıtörleszthetıek, és egyszer átütemezhetıek, a pénzforgalom kezelése proffesszionális, nem maradnak le a pénzintézeti kölcsönök mögött.

86

Hátrányok: − Jelenleg még alacsony népszerőséggel bír, 3158 tag mellett is csak 43 kölcsönügylet jött létre, 3’306’000 forint értékben, s ez kétségessé teszi a kiterjedt ismeretségi körrel nem rendelkezı személyek hitelhez jutását. 5.9.3 A NOBA növekedési potenciája.

Az ötletes, jól kialakított rendszer technikailag alkalmassá teszi a NOBA-t a hitelezési piacon való komolyabb szerep vállalására. A közösségi hitelezés ötlete valódi alternatívát nyújt a pénzintézetekkel szemben, s versenytárssal sem rendelkezik hazánkban. Az induló fázisban lévı kezdeményezés sikerességére erıs befolyással lehetnek elsı ügyfeleik, az esetleges visszaélések helyrehozhatatlan károkat okoznának az egész szervezet hitelességében. Továbbá az egyéni döntésen alapuló hitelnyújtás felelıssége miatt valószínőleg a hitelezıi oldal népszerősége elmarad majd a kérelmezık számának növekedéséhez képest, ami a források kiszáradásához vezethet. Ennek egyértelmő megoldása a kamatszedés általános bevezetése lenne, erre viszont jogi akadályok miatt -egyelıre- nem kerülhet sor.

87

Összegzés
Az alternatív hitelszolgáltatók létezésének alapvetı oka, a vezetı pénzintézetek szolgáltatásaiból kirekesztett személyek népes, és jelentıs vásárlóerıt összesítı keresleti szektora. Az igényeik kielégítésére alapult intézmények lendületes fejlıdése egy igen széles, és változatos kínálattal rendelkezı piacot hozott létre hazánkban. A 2008-ban bekövetkezı pénzügyi sokk, megingatta mind a vezetı pénzintézetek, mind a tılük forrásaikban függı pénzügyi vállalkozások stabilitását, ami a hitelpiaci kínálat visszahúzódását eredményezte. Továbbá olyan gazdasági láncreakciót indított el, mely gyökeresen megváltoztatta a fogyasztói hitelkeresletet. Ez a kritikus idıszak lehetıséget teremtett az alternatív hitelszolgáltatók számára tevékenységük kiterjesztésére, és a vezetı pénzintézetekkel szembeni piaci

részesedésük növelésére. Az elhagyott piac újbóli meghódítása során a pénzügyi vállalkozások érvényesíthetik a gyors alkalmazkodóképességük, és innovatív erejük jelentette elınyeiket. A szövetkezeti hitelintézetek, akiknek hazai kötöttségük nem tette lehetıvé a banki szektorral való konkurálást, most lépéselınyhöz jutottak, hiszen tevékenységüket nem vetette vissza a külföldi források elérhetetlensége. Az egyéb társadalom orientált, és non profit intézmények szolgáltatásai is, a nehéz idıszakokban növekedı szociális érzékenység hatására, várhatóan egyre szélesebb körben válhatnak ismertté. A hiteltermékek piaci fogadtatása is változó képet mutat, hiszen a viharos pénzügyi események hosszú idıre a lakosság érdeklıdésének középpontjába helyezték a pénzvilággal kapcsolatos híreket. Az üzleti sikeresség nagymértékben múlhat a hitelezési tevékenység új szemszögő, társadalmilag elfogadhatóbb megközelítésén, felértékelıdhet az ügyfél tájékoztatás, és a személyre szabott, teljesíthetıbb konstrukciók szerepe.

88

Irodalomjegyzék
Könyvek: 1. 2. 3.
Dr. Kiss Mariann (2003): Marketing, Független Pedagógiai Intézet, Budapest Dr. Medve András (2004): Makroökonómia – segédkönyv, BMF Nyomda, Bp. Dr. Vigvári András (2008): Pénzügy(rendszer)tan, Akadémiai Kiadó, Budapest

Folyóiratok: 1. 2.
Ács Gábor, Brückner Gergely, Szép Ildikó (2009): Megtévesztı pénzügyi konstrukciók , Figyelı, 2009. április 30 – május 6. Zeisler Judit (2009): Közösségi kölcsönök, Figyelı, 2009. április 2 – 8.

Tanulmányok:
Caroline Corr (2007): Alternative Financial Credit Providers in Europe, EFIN, Letöltve: 2009.10.30 http://www.fininc.eu/knowledge-and-data/knowledge-and-data/2007-papersreports/working-papers,en,18.html 2. Frank J Fabozzi(2006): The handbook of mortgage backed securities, Google Books, Letöltve: 2009.11.04 http://books.google.hu/books?ei=aZURS5btEKaInQPhgoXVAg&ct=result&q=Fr ank+J+Fabozzi&btnG=K%C3%B6nyvek+keres%C3%A9se 3. Horváth Edit, Szombati Anikó: A pénzügyi csoportok és konglomerátumok kockázatai és szabályozásuk, MNB, Letöltve: 2009.11.04 http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_muhelytanulmanyok&ContentID=2903 4. Jacques de Larosière (2009), The High-Level Group on Financial Supervision in the EU, European Comission, Letöltve:2009.10.26 http://ec.europa.eu/internal_market/finances/docs/de_larosiere_report_en.pdf 5. Lublóy Ágnes, Tóth Eszter, Vermes Ákos (2008): Csoportalapú hitelezési rendszerek, Hitelintézeti szemle, 2008. 7. évf. 4. szám. Letöltve: 2009.12.13 http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/HSZ4_Lubloy_Toth_Vermes_418_445.pdf 6. MNB (2004): Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2004. június, Letöltve: 2009.11.01 http://mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil 7. MNB (2007): Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2007. április, Letöltve: 2009.11.16 http://mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil 8. MNB (2008): Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2008. április, Letöltve: 2009.11.16 http://mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil 9. MNB (2008): Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2008. október, Letöltve: 2009.11.16 http://mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil 10. MNB (2009): Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2009. április, Letöltve: 2009.11.16 http://mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil 11. MNB (2009): Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2009. november, Letöltve: 2009.11.20 http://mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil 12. Nagy Márton, Szabó E. Viktor (2008): Az amerikai másodrendő jelzáloghitel-piaci válság és hatásai a magyar bankrendszerre, MNB-szemle, Letöltve: 2009.11.03 http://mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_mnbszemle&ContentID=10937

1.

89

13. Réseau Financement Alternatif (2008): Financial Services Provision, and Prevention of Financial
Exclusion, European Comission, Letöltve:2009.10.11 http://ec.europa.eu/employment_social/spsi/financial_exclusion_en.htm 14. Surányi György (2008): A pénzügyi válság mechanizmusa a fejlett és a feltörekvı gazdaságokban, Hitelintézeti szemle, 7.évf. 6.szám, Letöltve: 2009.11.01 http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/HSZ6_suranyi_594-597.pdf 15. Várhegyi Éva (2001): Külföldi tulajdon a magyar bankrendszerben, Közgazdasági szemle, 2001. július – augusztus, Letöltve: 2009.11.07 http://epa.oszk.hu/00000/00017/00073/pdf/Varhegyi.pdf

Internetes folyóiratok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Ábel István (2009): Magyarország és az IMF, Köz – Gazdaság 2009/2, Letöltve: 2009.11.23, http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/4per2/3-abel.pdf Dzindisz Magdalena (2009): Zsákutcában a devizahitelesek, Index, Letöltve: 2009.11.24, http://index.hu/gazdasag/magyar/devhit090204/ Figyelı Net (2009): OTP, Raiffeisen: óvakodnak az ügynököktıl, Letöltve: 2009.12.15 http://www.fn.hu/penzugy/20090930/otp_raiffeisen_ovakodnak_ugynokoktol/ Giczi József (2008): Folytatódik a bankok fióknyitási versenye, Origo, Letöltve: 2009.12.8 http://www.klikkbank.hu/bankihirek/20080110-fiokokatmek.html Giczi József (2008): Hitelközvetítık diktálhatnak a bankoknak, Origo, Letöltve: 2009.12.8, http://www.klikkbank.hu/bankihirek/20081022-bankugynokok-mobilbankarok-szorongathatjakmeg-a-bankokat.html Index (2008): Négyszáz településen áll le az OTP hitelezése, Letöltve: 2009.11.24 http://index.hu/gazdasag/magyar/stotp081018/ Index (2009): Holnaptól él az állami kezesség a devizahiteleseknek, Letöltve: 2009.11.24, http://index.hu/gazdasag/blog/2009/07/27/augusztus_28tol_el_az_allami_kezesseg_a_devizahiteleseknek/ Monitor magazin (2009): Jövıre egy ember, egy éven belül csak egy alkalommal vehet fel gyorskölcsönt, Letöltve: 2009.12.15 http://www.monitormagazin.hu/cgi-bin/monitor/index.cgi?view=ck&tID=97&nID=102175 N. Vadász Zsuzsa (2008): 25,1 milliárd dollárral segíti ki Magyarországot az IMF, az EU és a Világbank, Világgazdaság Online, Letöltve: 2009.11.18 http://vg.hu/gazdasag/vg_online/gazdasag_-_belfold/081029_hitelcsomag_246085 Origo (2008): Segít az IMF, de nagy ára lesz, Letöltve: 2009.11.24 http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20081113-imf-hitel-kamatnyereseg-es-vitak-mire-lehetkolteni-a-hatalmas.html Origo (2009): Keveseknek jó az új támogatott lakáshitel, Letöltve: 2009.11.24 http://www.origo.hu/ingatlan/20090925-oktober-1tol-igenyelheto-a-bankokban-a-tamogatottlakashitel.html Világgazdaság Online (2008): A magyar kormány is bevállalta - Banki garancia körkép, Letöltve: 2009.11.23 http://vg.hu/penzugy/vg_online/penzugyek_-_belfold/081008_korlatlan_betetgarancia_243198 Világgazdaság Online (2008): Garantált bankbetét: 12,5 millió forintra nı a limit, Letöltve: 2009.11.23 http://vg.hu/gazdasag/vg_online/gazdasag_-_kulfold/081007_betet_242974 Világgazdaság online (2009): A Diákhitel Központ készenléti hitelt vesz fel, Letöltve: 2009.12.11 http://www.vilaggazdasag.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/a-diakhitel-kozpont-keszenletihitelt-vesz-fel-299004

90

15. Világgazdaság online (2009): Vizsgálat a Provident ellen, a gyanú szerint több szabályt is megsértettek, Letöltve: 2009.12.12 http://www.vilaggazdasag.hu/penzugy/vizsgalat-a-provident-ellen-a-gyanu-szerint-tobb-szabalytis-megsertettek-280531

Egyéb weboldalak: 1. 2. 3. 4.
134/2009. (VI. 23.) Korm rendelet, Magyar Közlöny, 2009/85. szám, 17862. oldal, Letöltve: 2009.12.05 http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk09085.pdf 1996. évi CXII. Törvény, Complex Jogtár, Letöltve: 2009.10.06 http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99600112.tv 2007. évi CXXXVI törvény, Complex Jogtár, Letöltve: 2009.11.28 http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-000000A0700136TV&docdb=jog& 2009. évi IV. Törvény, Magyar Jelzálogbank Egyesület, Letöltve: 2009.11.25 http://www.mortgagebanks.hu/fileadmin/mortgagebanks/uploads/jogszabalyok/ hu/2009._evi_IV._tv._a_lakascelu_kolcsonokre_vonatkozo_allami_keszfizeto_ kezessegrol.pdf Állami Számvevıszék (2008), A Diákhitel Központ Zrt. mőködésének ellenırzésérıl, Jogi fórum, Letöltve: 2009.11.30 http://www.jogiforum.hu/hirek/19491 Bar lista történetek, Letöltve: 2009.11.15 http://bar-lista.com/Tortenetek Bernáth Tamás(2009): A bankok tanulhatnának a takarékszövetkezetektıl, Profitline, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, Letöltve: 2009.12.05 http://www.takarekszovetkezetek.hu/?hirID=763 Bokor Zoltán (2007): Pénzügyi ismeretek, Letöltve: 2009.10.13 http://penzugy.infodoboz.com/ C&I Consulting (2009): Gyorskölcsön, évente egy igényelhetı, Letöltve: 2009.12.15 http://hitel.co.hu/b/gyorskolcson-evente-egy-igenyelheto/ CIA: The World Factbook, Letöltve: 2009.11.15 http://www.cia.gov/library/publications/download/index.html CIB Bank: Fenntarthatósági jelentés, Letöltve: 2009.12.04 http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&ct=res&cd=1&ved= 0CAcQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.kovet.hu%2Fview%2Fdl%2F1601076.html&rct=j&q=CIB+CSR&ei=HKQpS5i6L5uqnQPj3aj-CA&usg=AF QjCNFXyL2l7sTJKMyAlY5awiTwsbkS_w Dr. Holly Zsuzsanna: Zálogszerzıdés / Opció / Kezesség, Letöltve: 2009.10.06 http://www.ujpestikozjegyzo.eu/szolgaltatasok.html Dr. Kondor Imre: Bank és kockázat, Mindentudás egyeteme, Letöltve: 2009.10.16 http://www.mindentudas.hu/kondor/index.html Európai Bizottság: Pénzügyi kirekesztés emlékeztetı, Letöltve: 2009.10.28 http://ec.europa.eu/employment_social/spsi/events_en.htm#financial_exclusion Federal Reserve: Intended federal funds rate, Letöltve: 2009.11.23 http://www.federalreserve.gov/fomc/fundsrate.htm Financial Trend Forecaster: Historical inflation, Letöltve: 2009.11.23 http://inflationdata.com/inflation/Inflation_Rate/HistoricalInflation.aspx? dsInflation_currentPage=1 Lízingszövetség, Hírek, 2009 elsı félév, 2009.12.03 http://www.lizingszovetseg.hu/index.php?groupid[0]=8&pageid= -1&mywbContentType_id=1&mywbContentTypeCtrlAction=item&module =38&Type1_mywbContentRecord_id=211&Type1_recordAction1=Item

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

12. 13. 14. 15. 16. 17.

91

18. Master Card (2009), Év bankja – Végeredmény, Letöltve: 2009.12.05 http://www.evbankja.hu/vegeredmeny.html 19. Pénzügyminisztérium (2009), Tájékoztató lakáshiteleseknek, Letöltve: 2009.12.11 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. http://www.pm.gov.hu/web/home.nsf/%28PortalArticles%29/1265043D9021F152C12 575F9002DEE83/?OpenDocument PSZAF (2009), Támogatott lakáshitel tájékoztató, Letöltve: 2009.12.03 http://www.pszaf.hu/data/cms2084391/tajek_tamlakhitel.pdf PSZÁF (2009): Aranykönyv, Letöltve: 2009.11.25 http://www.pszaf.hu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/aranykonyv_cikk.html PSZÁF (2009): Magatartási kódex, Letöltve: 2009.11.26 http://www.pszaf.hu/data/cms2043084/magatartasi_kodex.pdf PSZÁF (2009): PSZÁF által felügyelt szektorok adatainak idısorai, Letöltve: 2009.11.25 http://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/hitelintezetek PSZÁF (2009): Tájékoztató a pénzügyi piacokon mőködı közvetítıkrıl, Letöltve: 2009.12.15 http://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/penzugyi_csoportok/pukozv/sajtokozl_pukozvetitok.html PSZÁF: A Bank-, és hitelviszonyok, Letöltve: 2009.10.11 http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek Takarékbank (2009): A Takarékbank tulajdonosi szerkezete, Letöltve: 2009.12.08 http://www.takarekbank.hu/index_magunkrol.php?id=2 Támasz alapítvány (2009), Pályázati kiírás fiatal felnıttek lakáshoz jutásának támogatásra, Szociális, és Munkaügyi Minisztérium, Letöltve: 2009.12.05 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16388&articleID=41740&ctag=articlelist&iid=1 Varró Szilvia (2008): Szegények bankja Magyarországon, Magyar Narancs, Polgár alapítvány, Letöltve: 2009.11.27 http://www.polgaralapitvany.hu/mediatar/mt003.html Wikipedia: 2008-2009-es gazdasági világválság kronológiája, Letöltve: 2009.11.20 http://hu.wikipedia.org/wiki/2008-2009-es_gazdasági_világválság_kronológiája Wikipedia: 2008-2009-es gazdasági világválság, Letöltve: 2009.11.18 http://hu.wikipedia.org/wiki/2008-2009-es_gazdasági_világválság Wikipedia: Government-sponsored enterprise, Letöltve: 2009.11.23 http://en.wikipedia.org/wiki/Government-sponsored_enterprise Wikipedia: Közösségi hitel, Letöltve: 2009.10.17 http://hu.wikipedia.org/wiki/Közösségi_hitel Wikipedia: Országok folyó fizetési mérleg szerinti listája, Letöltve: 2009.11.25 http://hu.wikipedia.org/wiki/Országok_folyó_fizetési_mérleg_szerinti_listája Wikipedia: Predatory Lending, Letöltve: 2009.11.23 http://hu.wikipedia.org/wiki/Predatory_lending

Elemzésben szereplı hitelszolgáltató intézmények:
Általános közlekedési hitelszövetkezet: http://www.hitelintezet.hu/ Letöltve: 2009.10.19 Autonómia alapítvány: http://www.autonomia.hu/index.jsp?id=22&akt=22&main=270 Letöltve: 2009.10.09 3. C&I Consulting http://hitel.co.hu/ Letöltve: 2009.10.11 4. Cetelem Bank: http://www.cetelem.hu/ Letöltve: 2009.12.03 5. Cib Lízing Csoport: http://www.cib.hu/lizing_csoport/ Letöltve: 2009.11.20 6. Cib Lízing képviselet: http://www.cibautohitel.hu/ Letöltve: 2009.11.20 7. Cofidis: http://www.cofidis.hu/ Letöltve: 2009.10.09 8. Credigen Bank: http://www.credigen.hu/rolunk/credigen_bank Letöltve: 2009.12.03 9. Credit Hill: http://www.credithill.hu/ Letöltve: 2009.10.11 10. Credit Unió: http://www.creditunion.hu/ Letöltve: 2009.10.13

1. 2.

92

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Diákhitel központ: http://www.diakhitel.hu/ Letöltve: 2009.10.10 Dunakanyar takarékszövetkezet: http://www.dunakanyar-tksz.hu/ Letöltve: 2009.10.18 Erinum Capital Zrt.: http://www.erinum.com/termekeink.html Letöltve: 2009.11.10 Erste Bank: http://www.erstebank.hu/hu/index.html Letöltve: 2009.10.08 Erste Lízing: http://www.ersteleasing.hu/ Letöltve: 2009.11.21 FHB Bank: http://www.fhb.hu/ Letöltve: 2009.10.08 Hungaroprojekt: http://www.hungaroprojekt.hu/ Letöltve: 2009.11.13 Mikrohitel Zrt: http://www.mikrohitelrt.hu/ Letöltve: 2009.10.05 MKB – Euroleasing: http://www.gyorshitel.hu/ Letöltve: 2009.11.20 Monor és vidéke takarékszövetkezet: http://www.monor.tksz.hu Letöltve: 2009.10.18 NOBA: http://www.noba.hu/ Letöltve: 2009.10.06 OTP Bank: http://www.otpbank.hu/ Letöltve: 2009.10.08 Pesti Hitel Zrt.: http://www.pestihitel.hu/?akt_menu=6 Letöltve: 2009.11.10 Provident: http://www.provident.hu/ Letöltve: 2009.10.12 Széchelyi István hitelszövetkezet: http://www.szih.hu/ Letöltve: 2009.10.19 Zalavölgye takarékszövetkezet: http://www.zalavolgye.tksz.hu Letöltve: 2009.10.18

93

Tartalmi kivonat
A dolgozat célja, a hazai alternatív hitelszolgáltatások bemutatása, kialakulásuk hátterének, és jövıbeli növekedési lehetıségeiknek vizsgálata. A tanulmány alapvetıen a hitelpiaci keresletet, és kínálatot befolyásoló tényezıkre támaszkodva mutatja be az alternatív hitelszolgáltatók üzleti tevékenységét, illetve a vezetı pénzintézetek által kielégítetlen fogyasztói igények alapján meghatározza az alternatív intézményeket. Az elsı fejezet, a hitelszolgáltatások több szemszögő megközelítése alapján keresi a piacukat meghatározó sajátosságokat, s ezzel lefekteti a késıbbi elemzés elméleti alapjait. A második fejezet, a pénzügyi kirekesztettség jelenségének feltárásával vizsgálja az alternatív hitelpiaci kereslet kialakulásának hátterét, és a piacszegmens társadalmi összetételét. A harmadik fejezet, az alternatív hitelszolgáltatók jövıképét megváltoztató pénzügyi válság kialakulásával, szétterjedésével, és a hazai hitelpiacra gyakorolt hatásával foglalkozik. A negyedik fejezet bemutatja a jelenlegi alternatív hitelpiacot befolyásoló keresleti és kínálati tényezıket, illetve a vezetı pénzügyi intézmények fıbb hiteltermékeinek elemzésével meghatározza az alternatív keresletet. Az ötödik fejezet felsorolja a hazai hitelezési alternatívákat, a mögöttük álló intézményeket, illetve a megváltozott piaci környezet által jelentett lehetıségeket, és veszélyeket.

94

Abstract
The main objective of this thesis is to demonstrate the domestic alternative credit service, the history of its development, and the analysis of future growth possibilities. This study shows the alternative credit provider’s business activity based on the influential factors of the demands and supplies of the credit market, and defines the alternative institutes by the unmet consumer needs caused by mainstream financial institutes. The first chapter searches the determining factors approached by different angles of the credit service, and lays down the roots of the ulterior analysis. The second chapter analyses the development of the market's alternative demands, and the section’s social structure, by exploring the phenomenon of financial exclusion. The third chapter deals with the effects of the formation and the diffusion of the financial crisis, which changed the future conception of the alternative credit providers in the domestic credit market. The fourth chapter demonstrates the influential factors of the current alternative credit market’s demands and supplies, and defines the alternative demands by analysing the mainstream credits of the financial institutes. The fifth chapter lists the domestic credit alternatives, the institutes standing behind them, and the possibilities and threats of the market’s changed milieu.

95…...

Similar Documents

Free Essay

Közösségi Közlekedés Finanszírozása

..................................................................................................... 13 2 Perge Bianka Mathias Corvinus Collegium I.évfolyam Megoldási javaslat a hatékonyabb közösségi közlekedés finanszírozására 2012.június Bevezetés: Magyarország gazdasági fejlődésének és az állampolgárok életminőségének meghatározó eleme a működőképes közösségi közlekedési szolgáltatások rendszere. Az elmúlt néhány évben több közlekedési vállalat csőd közelbe kerülésével nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi közlekedés fenntartásához már nem elegendőek a rövid távú, tűzoltás-szerű megoldási kísérletek, struktúra- és paradigmaváltásra van szükség. A közösségi közlekedés a magyar GDP 7-9%-át adja. Magyarország a 2011-es költségvetésben szigorúan közösségi közlekedésre 240.153 millió forintot költ, ebből a vasút 181.153 millió Ft, a Volán 27.000 millió Ft-tal, a BKV 32.000 millió Ft-tal részesedik. Ezek az összegek nem tartalmazzák a Közlekedési Operatív Program önrészeit, az egyes társadalmi csoportok utazási kedvezményeit (fogyasztói árkiegészítés 2011. évben 109.000 millió Ft), a 4-es metró építését (27.680,0 millió Ft) és a közösségi közlekedés akadálymentesítését (1.128,4 millió Ft).1 Magyarország nem egyedülálló Európában ezzel a problémával, a legtöbb OECD tagországban hasonló jellegű problémák merülnek fel. A közösségi vállalatok nullszaldós működése szinte elképzelhetetlen, a közösségi közlekedés a klasszikus mikroökonómiai értelemben csak veszteséges......

Words: 3774 - Pages: 16

Free Essay

Gólt Szerez a Gazdaság

... Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK __________________________________________________4 TÁBLÁZATJEGYZÉK ___________________________________________________5 ÁBRAJEGYZÉK ________________________________________________________5 1. BEVEZETÉS __________________________________________________________8 2. KONCEPCIONÁLIS HÁTTÉR _________________________________________10 2.1. ÜZLET A LABDARÚGÁSBAN _______________________________________10 2.1.1. CSUPÁN FUTBALLCSAPAT? NEM. FURBALLVÁLALLAT. ____________11 2.1.2. Mik állnak a gazdasági fellendülés hátterében? _________________________11 2.1.3. Az öngerjesztı folyamat ___________________________________________13 2.1.4. Az üzleti alapon mőködı futballtársaság legfıbb bevételei ________________14 2.2. A FOGYASZTÓI PIAC ______________________________________________14 2.2.1. A versenyek, mérkızések helyszíni megtekintése a sportfogyasztók esetében___16 2.2.2. Jegy- és bérletárak növekedése ______________________________________17 2.3. A KÖZVETÍTÉSI-JOGOK PIACA _____________________________________18 2.3.1. A televíziós jogdíjak növekedése és annak mértékének szemléltetése _________19 2.4. A SZPONZORI PIAC ________________________________________________23 2.4.1. A szponzori piac szereplıi__________________________________________23 2.4.2. A szponzor és a szponzorált céljai____________________________________24 2.4.3. A szponzori szektor _______________________________________________24 2.5. A HIVATÁSOS LABDARÚGÁS MERCHANDISING PIACA......

Words: 13889 - Pages: 56

Free Essay

The Psychological and Business-Related Effects of Gift Giving (Hungarian)

...ajándékok alkalmazását, mivel sokkal egyedibbek, személyre szabottabbak, mint más marketing eszközök, és kapcsolatot teremtenek a vállalat és a megajándékozott között. A témaválasztásomat emellett befolyásolta, hogy alkalmi munkák során már én is találkoztam az üzleti célú ajándékozással kóstoltató hostessként. Az alkalmi mukák alatt egy FMCG vállalat2 munkatársaként kaptam néhány ajándékot (vállalati logóval ellátott pólót, övtáskát, és nyakbaakasztható telefontartót), illetve a kóstoltatások során a vállalat és a fogyasztók szemszögéből is megfigyelhettem az ajándékozás motivációit és hatásait. A tapasztalataim ösztönöztek arra, hogy mélyebben megismerkedjek az ajándékozási módszerekkel, az egyes célcsoportokhoz illő ajándékokkal és azok fogyasztói magatartást befolyásoló hatásaival. A dolgozatom elméleti, és kutatási részekre osztható. Az elméleti részen belül bemutatom az ajándékozás történetét, ami a primitív népekhez nyúlik vissza, majd a történet alapján következtetéseket vonok le a jelenlegi ajándékozási gyakorlatra vonatkozóan. Felsorakoztatom az ajándékozást mozgató pszichológiai tényezőket mind az ajándékozó, mind az ajándékozott oldaláról, majd elhelyezem magát az üzleti célú ajándékozást a marketing témakörében. Ezenkívül szó esik az ajándékozási alkalmakról, és a hozzá kapcsolódó protokoll és adózás kritériumairól. Mauss szerint3 az ajándékozásban háromféle kötelezettség létezik: adni, elfogadni és viszonozni. Az üzleti életben is megfigyelhető ez a......

Words: 12169 - Pages: 49

Free Essay

Szegenyseg a Globalizacio Tukreben

...egyes országok egymástól való függőségének erősödését, a külföldi tőkebefektetések növekvő értékét, a legális és illegális munkaerő-áramlást, és a turizmus növekedését. Jelenti továbbá az ötletek, tudás, normák és értékek szabad áramlását és egymásra hatását. Rendkívül összetett fogalom, melyről nehéz pontos definíciót adni. A legcélravezetőbb az, ha magát a globalizálódás jelenségét próbáljuk meghatározni: A világot átfogó társadalmi és gazdasági kapcsolatok kialakulásának folyamata. Az emberek életének számos területét olyan szervezetek vagy társadalmi hálózatok befolyásolják, amelyek több ezer kilométerre találhatóak attól a társadalomtól, amelyben élnek. A globalizálódás tanulmányozásának egyik legfontosabb problémája a világrendszer megjelenése, más szóval az, hogy bizonyos tekintetben a világ egyetlen társadalmi renddé szerveződik.” Mindez Bogár László elgondolásában: „A tradicionalistásból a modernitásba, majd a modernitásból a globalitásba vezető úton a termelés fő céljává és motivációjává egyre inkább a hatalom maximalizáció válik.” Dolgozatom fő kérdése az, hogy a globalizáció milyen szerepet játszik a szegénység alakulásában. A globalizációs folyamat a társadalmakat eddig 3 nagy csoportra osztotta. Egyrészt a globalizáltakra, akik olyan jövedelemmel rendelkeznek, hogy élvezhetik azokat a javakat és szolgáltatásokat, vagy legalábbis azok jórészét, amelyeket a XXI. század ajánl. Ebbe a csoportba a föld lakóinak kb. egyötöde sorolható. Döntő többségük a fejlett......

Words: 2492 - Pages: 10

Free Essay

Analyzing Jamaica as a Crisis Area in the World (in Hungarian)

...– gazdasági szektoronkénti eloszlás (2007) Mezőgazdaság: 5. 1% Ipar: 32. 7% Szolgáltatóipar: 62. 2% Aktív munkavállalók száma (2007) 1. 255 millió Munkavállalók aránya foglalkozási szektorok szerint (2006) Mezőgazdaság: 17% Ipar: 19% Szolgáltatóipar: 64% Munkanélküliség aránya (2007) 9. 9% Háztartási jövedelmek, fogyasztás százalékos eloszlása (2004) Legalacsonyabb 10%: 2. 1% Legmagasabb 10%: 35. 8% Családi bevételek eloszlása – Gini index (2004) 45. 5 Bruttó állóeszköz-beruházás (2007) A GDP 34. 2%-a Költségvetés (2007) Állami bevétel: 3. 716 milliárd USA dollár Kiadás: 4. 261 milliárd USA dollár Államadósság (2007) A GDP 126. 5%-a Inflációs ráta (fogyasztói árak szerint) (2007) 9. 5% Központi Bank leszámítolási kamatlába (2007. december 31.) NA Kereskedelmi Bank primer kamat rátája (2007. december 31.) 17. 2% Alaptőke (2007. december 31.) 1. 369 milliárd USA dollár Látszólagos alaptőke (2007. december 31.) 4. 54 milliárd USA dollár Belföldre benyújtott hitelek (2007. december 31.) 6. 609 milliárd USA dollár Mezőgazdasági termékek Cukornád, banán, kávé, citrusfélék, yamgyökér, ackee gyümölcs, zöldségek, baromfi, kecske, tej, héjas állatfélék, puhatestűek. Ipar főbb területei Turizmus, bauxit és alumínium, mezőgazdasági eljárások, könnyűipar, rum, cement, fém, papír, kémiai termékek, telekommunikáció. Ipari termékek növekedési......

Words: 14747 - Pages: 59

Free Essay

Zwack Unicum Zrt. Marketingstratégiája

...melyre nem kell jövedéki adót fizetni. Ez leginkább az alacsony árfekvésű adózott termékek (kommersz) volumenét érinti negatívan, itt a visszaesés négy év alatt 41%-os volt. A márkázott termékek (prémium és közepes árfekvésű cikkek) piaca elsősorban a lakosság csökkenő reáljövedelme és óvatosabb magatartása miatt csökkent. Továbbá ezen két termékcsoport között megfigyelhető egy átsúlyozódás az olcsóbb (közepes árfekvésű) termékek irányába. Így a prémium piac ma 25%-kal kisebb, mint négy éve volt, a közepes árfekvésű termékek volumene 5%-kal csökkent ezen időtávon.”- áll a cég éves jelentésében. (Zwack Unicm Nyrt. éves jelentése 2012-2013, 2013, 35. oldal). A viszonylag rossz piaci körülmények ellenére a Zwack Unicum Nyrt. továbbra is Magyarország piacvezető égetett szeszesitalgyártó és forgalmazó cége. Nettó árbevétele jelentősen visszaesett, ezzel szemben az adózott eredménye közel sem csökkent ugyanolyan mértékben (2. ábra), melyet a működési költségek hatékonyabb menedzselésének könyvelnek el (Zwack Unicm Nyrt. éves jelentése 2012-2013, 2013, 34. oldal). 1.3. Érintettek A vállalat nagy mennyiségben állít elő prémium és középkategóriás termékeket, így nem engedhet meg magának bizonytalan vagy rossz minőségű alapanyagaokat szállító partnereket. A speciális palackot és csomagolást német és osztrák vállalatok biztosítják évek óta. Az összes többi termék beszállítására a párévente kiírt tenderen keresztül licitálhatnak az erre felkért, megfelelő ISO minőségbiztosítású......

Words: 3173 - Pages: 13

Free Essay

Gazd Jog 2

...szerepét A Bankfigyelő Hálózat aktívan részt vett az EIR elkészítésében A Felülvizsgálat Ajánlásai a banknak ki kell vonulnia az olajipar támogatásából 2008-ig sürgősen moratóriumot kell alkalmaznia a szén kitermeléshez kapcsolódó beruházásokra A nemzetközi valutaalap és a Világbank Magyarországon A Bretton Woods-i intézmények 1944-ben jött létre USA és az Egyesült Királyság, valamint a velük szövetkezett 42 ország által Céljuk: a nemzetközi fizetések és a tőkeforgalom jogilag intézményesített kereteinek és rendjének megteremtése az új világ számára. Magyarország 1982-ben csatlakozott a szervezetekhez 1985-ben csatlakozott Magyarország a világbank két fiókintézetébe: Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés, Nemzetközi Pénzügyi Társaság Csatlakozás Indokoltsága Hazánk részt vehessen a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban, anélkül hogy felvételét nemzetközi pénzügyi szervezetekbe is kérné Magyarország jogosulttá vált arra, hogy jelentős nagyságú hiteleket vegyen fel konkrét beruházási programokhoz és a fizetési mérleg „karbantartásához” Lehetőség a magyar vállalatoknak közvetlen pályázásra a világbanki hitelekkel folyó beruházási programokban Különbségek az IMF és a WB között IMF Felügyeli: a nemzeti valuták kiegyenlített viszonyát az árfolyamok stabilitását a konvertibilitást kedvezményes rövid- és középlejáratú hitelekkel segíti a tagállamok fizetési mérleg egyensúlyának megtartását Különbségek az IMF és a WB között WB szervezeti......

Words: 515 - Pages: 3

Free Essay

Fogyasztói Magatartás Hungarian

...Házi dolgozat Fogyasztói magatartás 2./ Keressen olyan vásárlókat (jellemezze őket, és a megkérdezés körülményeit is adja meg), akik számára élmény, és akik számára egy szükséges rossz a vásárlás (minimum 3-3 fő)! Hasonlítsa össze és elemezze a kétfajta megközelítést! Név: Müller Nikolett Kód: EQNRAD Szak: Kereskedelem és Marketing 2 1. Bevezetés A döntésem a vásárláshoz való hozzáállás kutatására esett, vagyis hogy milyen okai lehetnek annak, hogy egyesek a vásárlásra élményként, avagy épp kellemetlenségként tekintenek. De szolgáltatóként, kereskedőként miért is van szükségünk ezekre az információkra? Azzal, hogy a fogyasztók motivációit kutatjuk, tanulmányozzuk, lehetőségünk nyílik arra, hogy ötleteket kaphassunk a termékek és szolgáltatások javításával, a megfelelő ár meghatározásával, az értékesítési csatornák helyes kialakításával továbbá más marketingtevékenységek megalkotásával kapcsolatban. 2. A kutatás folyamata Egy kutatás első lépése minden esetben a témában fellelhető szakirodalom felkutatása. Jelen kutatás esetében többségében Philip Kotler és Kevin Lane Keller Marketingmenedzsment című könyvére támaszkodom, pontosabban annak 6. fejezetére. A szakirodalom áttanulmányozását követően kezdtem bele a kérdéssor kidolgozásába. Mivel a fogyasztói magatartás igen szűk szeletét kellett bemutatnom, maga a kérdéssor is rövid és lényegre törő. A kérdéssor 7 főkérdést és 3 statisztikai adatokkal kapcsolatos kérdést tartalmaz, ennek megfelelően az egyes......

Words: 2798 - Pages: 12

Free Essay

Flare Fragrance Case Study

...üzletág, az Anyák Napja és a karácsony a két legfontosabb időszak, amikor sok férfi és nő vásárol parfümöt ajándékba. A kiskereskedelmi árrés – az iparági szokásoknak megfelelően – 40% volt a Flare termékek után is. A Flare mindent megtett, hogy a kiskereskedők az általa javasolt fogyasztói árakat alkalmazzák. És ez általában így is történt. A Flare ügyfélkapcsolati igazgatók – szintén az ipari átlagnak megfelelően – 3% jutalékot kaptak a gyári értékesítési forgalom után. A kereskedők érdekeltségét a cég különböző promóciókkal, például árengedményes csomagokkal támogatta: „egyet fizet kettőt kap”, valamint „egyet fizet és a másodikat kedvezménnyel kapja”. A Flare – más tömegmárkák előállítóival ellentétben – az árengedményeket önmagában nem támogatta, és nem adott kuponokat sem. Időnként a kereskedőknek adott kedvezményt, a szokásos 40%-os árrés felett további 5–10% engedménnyel szállította a termékeit. A 2. melléklet a Flare bevételkimutatását, a Flare parfümök költségstruktúráját mutatja. Reklám, promóció és marketingkommunikáció 2008-ban az amerikai piacon a felnőtt nők mintegy 74%-a, a tinédzsereknek pedig 75%-a használt valamilyen parfümöt.2 Ilyen nagy lefedettséggel és ennyire sokféle fogyasztói szegmenssel, a fogyasztók megnyerése érdekében a vállalatoknak újabb és újabb marketingeszközöket kellett alkalmazniuk, a bolti bemutatóktól kezdve az interaktív weboldalakon keresztül a katalógusokba tett illatcsíkokig. A Flare leggyakrabban használt promóciós eszköze az......

Words: 5056 - Pages: 21

Free Essay

Beer Marketing

...mögött. A Dreher 24 értékelése A teszt egyik célja a Dreher 24 sportos pozicionálásának megítélése volt. Ehhez is készítettünk képes felmérést. Több kép is ábrázolt sportos szituációt különböző környezetben. Azonban minden esetben ezeket a képeket azonosították a legkevésbé a Dreher 24-el. Az ábrán is jól látszik, hogy az 1-5-ig terjedő skálán legtöbben a legkisebb mértékben azonosították a lenti képet a Dreher 24-el. Későbbi eredményeinknek némileg ellent mond, hogy a nyári hangulatot ábrázoló képet is legtöbben nem tudták azonosítani a Dreher 24-el, azonban itt a válaszok megoszlása között kicsi eltérés tapasztalható. A képes tesztből még kiderült, hogy a Drehert nem tartották a válaszadók fiatalosnak semmilyen környezetben. Fogyasztói szokások Az íz hatása (6-os jelenti a legfontosabbbat Az íz hatása (6-os jelenti a legfontosabbbat A kérdőív alapján sörök kiválasztásakor a legfontosabb tényező az íz, a válaszadók 35%-a tartotta ezt nagyon fontosnak. Az ár végzett a második helyen, így az árazásnak is nagy szerepe van az íz mellett a fogyasztók választásának befolyásolásában. De ezt csak 8%-ban választották a legfontosabb választási tényezőnek, azonban közel 60%-ban választották a második legfontosabbnak. Ezeket mellett mások javaslatát jelölték még sokan jelentős választási tényezőnek (37%-ban 5-ös szavazat). A z árhoz hasonló jelentőséget csatoltak a válaszadók a márkához, a márkát sokan tartják fontosnak sörvásárlás során. A kutatásból kiderült még,......

Words: 871 - Pages: 4

Free Essay

Feleadatok

...releváns adatai a következők: Külső Bevételek szegmensek közötti Szegmens által realizált nyereség Szegmens által realizált veszteség Eszközök Magyarország 220 000 3 500 15 000 145 000 Románia 142 000 1 600 (2 600) 83 400 Ausztria 356 000 12 500 29 600 215 000 Csehország 48 000 800 2 800 37 500 Határozza meg, hogy mely országok felelnek meg a szegmensek szerinti jelentés kritériumainak és ez lefedi-e a standard által minimálisan előírt bemutatást! Megoldás: A fentiek alapján, egy működési szegmenset akkor kell elkülönítetten megjeleníteni, ha eléri az összes szegmens által realizált árbevétel (külső és szegmensek közötti együttvéve) 10%-át, az összes realizált nyereség vagy veszteség 10%-át (attól függően, hogy abszolút értékben melyik a magasabb érték), valamint a szegmensek összes eszközeinek 10%-át. Összesen Bevételek (külső és szegmensek közötti) Szegmens által realizált nyereség Szegmens által realizált veszteség Eszközök 784 400 47 400 (2 600) 480 900 10% 78 440 4 740 (260) 48 090 7 A fenti táblázatból látható, hogy ebben az esetben a realizált nyereség 10%-a a magasabb, így a határértékek a következők: árbevétel 78 440, eredmény 4 740, eszközök 48 090. Ennek alapján megállapítható, hogy Csehország kivételével minden ország teljesíti a feltételeket, Románia esetében egyedül az eredmény esik a 10%-os határérték alá. Magyarország Bevételek Szegmens által realizált nyereség Szegmens által realizált veszteség Eszközök 223 500 15 000 145 000 Románia 143 600......

Words: 3882 - Pages: 16

Free Essay

Nestle

...részesedést szerzett a L’Orealban, majd felvásárolta az Alcon gyógyszeripari céget. A közelmúlt tranzakcióival a cég elsősorban piaci jelenlétét erősítette az adott szegmensben, például a konyhai termékek területén az olasz konyha specialistájával, a BUITONI-val 1988-ban, a csokoládé és édesipari termékek területén a ROWNTREE szintén 1988-as felvásárlásával, a fagyasztott termékek területén a 2002-es CHEF AMERICA és SCHÖLLER felvásárlásokkal, vagy az energiaételek területén a POWERBAR 2000-es felvásárlásával. A Nestlé csecsemőtápszere, sűrített alpesi teje illetve a Maggi termékek már a 20. század elején megvásárolhatók voltak hazánkban. Akkoriban még csak egyetlen ügynök képviselte a céget az országban. Napjainkra a Nestlé Hungária Magyarország legnagyobb élelmiszeripari vállalata lett, minőségi termékeivel vásárlók millióit szolgálja ki nap, mint nap. (I2) 1.2. A Nestlé Hungária Kft. ,,A Nestlé Hungária Kft., a Nestlé S.A. leányvállalata 1991-ben jött létre. Az azóta eltelt évek során a vállalat folyamatosan fejlesztette termékskáláját: jelenleg édesipari termékekkel, instant italokkal, reggeliző pelyhekkel, ásványvízzel, állateledelekkel, csecsemőtápszerekkel, konyhai, és nagykonyhai termékekkel, valamint jégkrémekkel van jelen a magyar piacon. A Nestlé négy magyarországi gyárában összesen közel 1600 embert foglalkoztat. Szerencsen kakaó- és kávétermékeket, Diósgyőrben üreges csokoládéfigurákat, Bükön állateledelt, Kékkúton pedig ásványvizet állítanak elő. A......

Words: 2434 - Pages: 10

Free Essay

The Change in János Kádárs Dictatorship

...being successful politician considering the period from 1956 to 1963, as he achieved his goals, kept the rebellions down and showed example to other Eastern bloc countries. However, whether his methods of achieving the goals were moral, is another topic to discuss. Bibliography 1. Roger Gough, A good comrade Kádár János, [ford. Rákócza Richárd]Kádár János a jó elvtárs?,Budapest, JLX kiadó, 2006 2. Huszár Tibor, Kádár János politikai életrajza, Budapest, Kossuth Kiadó, 1. 2001 3. Huszár Tibor, Kádár János politikai életrajza, Budapest, Kossuth Kiadó, 2. 2003 4. Huszár Tibor - Szabó János, Restauráció vagy kiigazítás, Budapest, Zrínyi Kiadó, 1999 5. Szabolcs Ottó, Magyarország története, Budapest, Gondolat kiadó, 1976 6. Romsics Ignác, Magyarország története, Budapest, Akadémiai kiadó, 2007 7. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/309432/Janos-Kadar Photo: http://www.johnkadvany.com/GettingStarted/Kadvany_Design/Assets/images/LakatosImages/Kadar.png Appendix Interview: 1. Could you feel the influence of the USSR? The influence of the USSR was very strong in the aftermath of the Second World War, however after 1956 the pressure reduced. The causes of the change are not be searched in the events of the revolution in 1956, but in the ruling class of the USSR, as Khrushchevs dictatorship was softer than the antecedents such as Stalin, Malenkov or even Bulganin. The soviet will was felt everywhere. 2. Did......

Words: 4523 - Pages: 19

Free Essay

Tehnici Şi Manevre Fundamentale În Masaj

...TEHNICI ŞI MANEVRE FUNDAMENTALE ÎN MASAJ Protocol 1. Regiunea spatelui (regiuni: dorsală, lombară, sacrată) 1. Efleurajul iniţial - forma longitudinală - simultan (variante „tras/împins”) - alternativ - forma transversală - simultan - alternativ - “în romb” pe regiunea lombară - pe grupe musculare (“mână după mână”): marele dorsal, trapez inferior, trapez mijlociu 2. Presiuni - NU se execută pe regiunea lombară - simultane în ritmul respiraţiei (la sfârşitul expirului), cu precădere la baza regiunii dorsale; - alunecate, pe coloană cu o palmă în prelungirea coloanei, iar cealaltă perpendiculară pe ea; - cu policele de o parte şi de alta a apofizelor spinoase 3. frământat - longitudinal – cu o singura mână pe o parte - pe ambele părţi - transversal - în cută - în contratimp (“în val”) - geluire - palpare rulata 4. fricţiune – cu degetele, policele, podul palmei, rădăcina mâinii (eminenţa tenara/hipotenara), marginea cubitală, despicătura mâinii, pumn, nodozităţi 5. vibraţii - alunecări vibrate în lungul regiunii - vibraţii statice pe locul dureros 6. tapotament – NU se execută pe regiunea lombară protejând lojile renale - tocat – cu marginea cubitală ...

Words: 1199 - Pages: 5

Free Essay

Andorka Rudolf

...a társadalom után szükségszerűen következik a szocialista társadalom. A szocialista rendszer – Marx jóslatával ellentétben, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban fog először megvalósulni a szocializmus – külső hatalmi ráhatás nélkül a meglehetősen elmaradott társadalmakban valósult meg. Bizonyos fejlettségi szint elérése után a szocialista társadalom rendre összeomlott és helyén egy kapitalista típusú rendszer valósult meg. Karl Popper (1989), aki Marx elméletét bírálva mondta, hogy a jövőbeli történelmi fejlődés kutatása nem tudományos feledat. 4. Marx több, a korabeli kapitalista társadalmakban megfigyelt tendenciára alapozta azt a jóslatát, hogy a kapitalizmust felváltja a szocializmus. Ilyen a gazdasági válságok ismétlődő megjelenése. (1929-es évet követő világgazdasági válság) 5. Marx megfigyelte a munkásosztály elnyomorodását, melyről kétféle értelemben beszélt: - az abszolút elnyomorodás – a munkások életszínvonala abszolút értelemben egyre mélyebbre süllyed, vagyis egyre kisebb bérből egyre kevesebbet tudnak élelmiszerre, ruházkodásra, lakásra fordítani. - relatív elnyomorodás – a munkások életszínvonala nem szükségképpen süllyed absz. értelemben, de a tőkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik. Értéktöbblet–elmélet – az áru értéke arányos az előállításra fordított munkával arányos. Az áru ára ezen értékkel azonos, vagy afelé közeledett. Marx szerint a munkaerő az egyetlen áru, melynek két eltérő értéke van: a/ használati......

Words: 23836 - Pages: 96

Baixar toque para celular | Ninja Slayer From Animation English Subbed | Rudy Youngblood